Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

90 Hiteljogi Döntvénytár. 40. I. A perrendtartás 71. §-a a perújítást ki nem zárja, ha a perújítás oly atapperbeli tényállítás megdöntésére irányul, melyre az ellenfél az alap­perben esküt kínált, de amelyet^az újító fél el nem fogadolt. — 77. Szolgálati szerződésnek a főnök által történt megszegése miatti kártérítési összegből nem számitható le az a jövedelem, melyhez az alkalma­zott nem személyes keresete, hanem valamely üzletbe fektetett vagyonának hozadéka utján jut. (Curia 1908 decz. 15. 351/908. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A per­újításnak helyt ad, az alapperbeli Ítéletek elutasító részét annyi­ban helyezi hatályon kívül, hogy alperest az alapperben megítélt összegeken felül arra kötelezi, hogy felperesnek további 2350 K tőkét s járulékait fizessen. Felperest ezt meghaladó keresetével elutasítja. Indokok: Az alapperben felperesnek az alperes által vissza­tartott illetményeiből 1901 májustól fogva azért Ítéltetett meg csak évi 100 K és felperes évi 3000 K tekintetében azért lett pervesztes, mert megállapittalott, hogy felperes 1901 februártól 1904 május 31-ig, mint a per befejezése napjáig a győri waggon­gyárban évi 3000 K-t keresett és mert a lefokozó határozattal elkövetett szerződésszegés alapján felperesnek kártérítésre lévén igénve, kára évi fizetésének csak abban a részében nyer kifeje­zést, mely egyéb keresményével nincs fedezve. Felperes az A) alatti helyhatósági bizonyitványnyal és tanuk­kal kívánta bizonyítani, hogy 1903 szeptember 1. óta már nincs a győri waggongyárban alkalmazva s onnan jövedelmet nem huz. Ez a körülmény lényegileg a per tárgyára vonatkozik, mert valósága esetén alkalmas lehet annak megállapítására, hogy 1903 szeptembertől felperesnek az alperes szerződésszegése által okozott kára nem térült meg és hogy ekként felperes kára fejé­ben erre az időre összes illetményeit követelheti. Ennélfogva a perújításnak az 1881 : LIX. tcz. 69. §-ának 2. pontja alapján helyt kellett adni. Nem lehetett elutasítani a perujitási kérelmet az idézett tcz. 71. §-a alapján, mert a perújítás megengedhetősége csak eskütől eldöntött perekben van korlátozva. Az alapperben alperes

Next

/
Oldalképek
Tartalom