Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. 83 ismertetelt alapszabály a megjelent tagok száma szerint a képviselt üzletrészekre tekintet nélkül állapítja meg. Mindezeknél fogva felperest keresetével el kellett utasítani. (1907 deczember 31. 11,704/907. sz. a.) A pécsi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1908 április 28. 417/908. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok:' Az alperes szövetkezelnél a megtámadott határozatokat hozott közgyűlés idején hatályban volt alapszabályok 46. §-a a közgyűlés határozatképességét az alperes szövetkezet üzletrészei kétharmad részét képviselő szövetkezeti tagoknak szavazatától csak arra az egy esetre szorítja, ha az a hat évi idő, amelyre az ügyész megválasztatott, lejárt s a szövetkezeti tagok ezt az állást uj választás utján kívánják betölteni. A szövetkezeti közgyűlés határozatképességét megállapító és az alperes szövetkezet idézett alapszabályainak 25. § ában foglalt ezen általános rendelkezés alól kivételt megállapító intézkedés szorosan lévén magyarázandó, nem forog fenn kétség aziránt, hogy az oly alapszabályi intézkedés megváltoztatására, amely arra vonatkozik, hogy az ügyészi állás teljesen megszüntettessék, az ezzel foglalkozó közgyűlés határozatképességének megállapítására az alapszabályoknak erre vonatkozó általános és nem a jelzett, de ezúttal fenn nem forgó kivételt megállapító intézkedései az irányadók. Az a körülmény, nogy a felperes az alapszabályok ezen rendelkezéseinek módosítása által az alapszabályok 46. §-a alapján szerzett jogaiban szenvedett-e sérelmet, es hogy emiatt az alperestől egyáltalán és mily kártérítést követelhet, a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján indított jelen perben eldöntés tárgyát nem képezhetvén, a felajánlott bizonyítást arra nézve, hogy az alperesnek volt-e joga az ügyészi állást a felperes eljárásában rejlő okok miatt megszüntetni, mint nem perdöntő körülményekre vonatkozó bizonyítást az alsóbiróságok helyesen mellőzték; minélfogva a kir. Curia a másodbiróság ítéletét az itt felhozott, valamint az elsőbiróság Ítéletéből átvett indokok alapján helybenhagyja. = V. ö. Hileljogi Dtár I. 145., 188., 209., II. bl., 52., 53., 136., 171.— Továbbá v. ö. Dárday—Tury: Igazságügyi Törvénytár 1V/B. 118. és köv. lapjait. — A részvénytársasági ügyészre és jogtanácsosra nézve a Curia 1907. évi' november1 13-án 1175/906. v. sz. a. kimondotla, hogy az a vezérigazgatóval szemben nem alárendelt, hanem mellérendeli hatáskört tölt be; és hogy az igazgatóság alapszabályaival került ellentétbe, midőn jogtanácsosát és ügyészét arra akarta kényszeríteni, hogy magái a vezérigazgatónak alárendelt üzleti alkalmazottnak nyilvánítsa. Az igazgatóság a közgyűlés jóváhagyása, illető-