Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)
60 Hiteljogi Döntvénytár. kát szolgáltatta volna, és az ellen, hogy az alperes elleniratában vállalatát ugy lüntette fel, hogy ahhoz ő anyagot és munkát is adott, felperes oly irányban, hogy alperes saját vállalatához az anyagot nem maga adta volna, kifogást nem emelt. Ezekből az adatokból, továbbá abból a ténykörülményből, hogy a felperes által csatolt építési leirás tartalma szerint az anyagot a vállalkozók adják, és a keresetnek abból a tartalmából, hogy a bádogos munkára vonatkozó szerződési kötelezettségek telje? mérvben áthárulnak az alperes alvállalkozóra, megállapítható az, hogy az alperes az általa elvállalt bádogosmunkálatokhoz maga szolgáltatta az anyagot is. Az oly vállalati szerződés pedig, melyben a vállalkozó a munkán kivül az anyagot is szolgáltatja, a vételi ügylet ismérvével bir, s amennyiben ehhez képest a per tárgyát képező ügylet a peres felekre nézve kereskedelmi ügyletnek tekintendő, vevőnek az eladó ellen a hiányokra alapított kereseti joga elévülése tekintetében a keresk. törv. 349. §-a rendelkezései nyernek alkalmazást. Ezen az alapon bírálva el a pert: minthogy az alperes által végzett munkálatokra nézve a szerződés szerint az utólagos felülvizsgálat határideje az ideiglenes átvételtől számított két évben llapittatott meg, az ideiglenes átvétel pedig az 1895. évi deczember 8-ikán történt, s így az utólagos felülvizsgálat legvégső határideje az 1897. évi deczember 8 ára esett, az ettől az időtől számított 6 hónapi elévülési határidő pedig a kereset beadásáig nyilván lejárt, s így a felperes kereseti joga elévült; minthogy továbbá a jelen esetben a keresk. törv. 350. §-a sem nyerhetett alkalmazást, mert az, hogy a toronyra alkalmazott redőnyök alatt a torony deszkázata befedve nem volt, a keresk. törv. 350. §-a rendelkezése alá nem esik, s minthogy végül felperes mivel sem bizonyította, hogy alperes az 1897. évi deczember 8-ikát követőleg emelt kifogása folytán a helyrehozásra ujabb kötelezettséget vállalt volna, mert ilyet az, hogy a felperessel folytatott levelezésben nem kifejezetten a kifogások elévülése okából tagadta meg az állítólagos hiányok pótlását, meg nem állapit, ezekből az indokokból a kir. Curia a másodbiróság ítéletét megváltoztatta, s az elsőbiróság Ítéletét hagyta helyben. A kir. Curia felperest az alperes felebbezési költségének megtérítésére azért kötelezte, mert felperes a jelen ítélettel helyben hagyott elsőbirósági Ítélettel a perköltségben elmarasztaltatott, a felebbezési költség pedig a perköltséggel egyenlő tekintet alá esik. = A répamagtermelési szerződésben a répamag szállítására vonatkozó ügylet vételi ügylet lévén, alkalmazást nyer a kereskedelmi törvény 349. §-a. (Curia
