Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

56 Hiteljogi Döntvénytár. Ezekből következik, hogy a bérbeadó amennyiben a már lejárt és félévnél nem régibb bérkövetelésének a kielégítése végett a törvényes eljárást folyamatba teszi s a törvényes zálogjoggal terhelt ingókra félévnél nem régibb bérkövetelése erejéig biztosítási vagy kielégiiési végrehajtást vezet, ezekkel a végrehajtási jogcselekményekkel nem szerez uj zálogjogot, mert az őt a már szerzett törvényen alapuló jogánál fogva úgyis megilleti, hanem ezek a jogcselekmények részére csak az őt törvényes zálogjoga alapján megillető kielégítési jogának az érvényesítése végett szükségesek. A csődtörvény 52. és 152. §-a értelmében azok a hitelezők, akik valamely dologi jog alapján, amelyek közé a zálogjog is tartozik, az adós bizonyos vagyonából külön kielégítést igényelhetnek csőd esetében is, követeléseiket a csődhitelezők megelőzésével érvényesíthetik s követeléseik érvényesítése végett ugyanazt az eljárást vehetik igénybe, mint csődön kivül. Ebből következik, hogy a már törvényes zálogjoggal biró bérbeadó törvényes zálogjoggal biztosított követelésének a zálogjoggal terhelt ingókból kielégítését tekintet nélkül arra, hogy az adósa fizetésképtelenné vált, vagy éppen már a csőd is elrendeltetett ellene, követelni, s evégből a kielégítési joga érvényesítése végett szükséges törvényes lépéseket megtenni jogosult s eme jogának a gyakorlásában őt még a csődeljárás sem akadályozza, még kevésbbé pedig az, hogy adósának a fizetésképtelenségéről tudomással birt; minek folytán az általa a kielégítési jogának gyakorlása végett igénybevett törvényes lépések azon alapon, hogy azok igénybevételekor az adós fizetésképtelen volt, s arról neki tudomása volt, meg nem támadhatók. A jelen esetben az alperes M. K. ellen 1906 április 30-án lejárt félévnél nem régibb bérkövetelésének erejéig foganatosított a bérlemény területén levő, tehát az alperes zálogjogával terhelt ingókra biztosítási végrehajtást, majd október 22-én a biztosítási végrehajtás utján összeirt ingókat szoros zár alá vette. A csődeljárás M. K. közadós ellen 1906 október 27-én nyittatott meg. Felperes csődtömeggondnok az alperes által foganatosított biztosítási végrehajtást és a szoros zár alá vételt támadja meg s kéri érvénytelennek kimondani azon az alapon, mert alperes a közadósnak a biztosítani kivánt bértartozást elengedte, mert az félévnél jóval régibb időből származik, és mert a közadós a biztosítási végrehajtás idején már fizetésképtelen volt, s ezt az alperes tudta. Ezek a megtámadási okok azonban nem alaposak ; mert az alperes követelésének valósága tárgyában a jogviszony a peres-