Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

Hiteljogi Döntvénytár. 10 rendeltetésétől, azaz se vissza ne fizettessék, sem pedig más czélra ne fordiltassék, mint a biztosító vállalat kötelezettségeinek teljesítésére. A biztosító vállalatok leggyakoribb formájánál, a részvénytársaságnál a biztosítási alap vagy azonos az alaptőkével vagy annak egy részéi képezi. A szövetkezetek azonban ily állandó alaptőkével nem rendelkeznek, mert azok is, melyek üzletrészekkel alakulnak, a kereskedelmi törvény 223. §-a értelmében meg nem batározott számn tagokból állanak, a kereskedelmi törvény 235. §-ában biztosított felmondási jog alapján e tagok is kiválhatnak és ekként a tagok üzletrészeiből állandó, csupán a biztosító társaság kötelezettségeinek kielégítésére szolgáló biztosítási alap nem keletkezhetik és mert az üzletrészek nélkül alakuló szövetkezeteknek, minő a közadós szövetkezet is, az alakulásnál semminemű vagyona nem lévén, sajátjukból a biztosítási alap befizetésére és kimutatására képtelenek. Minthogy pedig a kereskedelmi törvény 223. §-a megengedi, hogy kölcsönös biztosító társaságok mini szövetkezetek alakulhassanak ; minthogy a 225. §. 5. pontja megengedi, hogy a szövetkezeti tagok részesülési aránya, illetőleg az üzletrészek képződésének módja az alapszabályokban ne előleges befizetés kötelezettsége utján állapittassék meg; minthogy ekként a törvénynek megfelelő a közadós szövetkezet B) a. alapszabályai 6. § ának az az intézkedése, hogy a szövetkezet tagjai csak biztosítási dij fizetésére kötelezvék; minthogy ekként az ily módon szervezett biztosító szövetkezetnek üzlete megkezdése előtt tagjaitól eredő jövedelme és igy vagyona nem lehet, az üzlet megkezdése pedig a kereskedelmi törvény 228. és 453. §§-ai értelmében a szövetkezet bejegyzése és a biztosítási alap befizetésének kimutatása előtt tilos: ennélfogva kétségtelen, hogy a biztosító szövetkezet a biztosítási alapot ajándékozás esetétől eltekintve, a saját vagyonából ki nem mutathatja, miért is nincs törvényes akadálya annak, hogy ezt az alapot kölcsön utján szerezze be. Azt a kérdést, hogy vájjon szabad-e a szövetkezetnek az ily módon kölcsön utján beszerzett biztosítási alapot visszafizetni vagy azt kamatfizetésre fordítani ? a törvény kifejezetten el nem dönti, mert a kereskedelmi törvény 165. és 209. §^-ainak a kamatfizetésre és az alaptőke visszafizetésére vonatkozó tilalmai a szövetkezetekre nem alkalmazhatók, mert mindkét §. a részvénytársaságok alaptőkéjére vonatkozik, a szövetkezetek biztosítási alapja pedig a részvénytársaságok alaptőkéjével nem azonos és a felhívott két §. a szövetkezetekre kiterjesztve nincsen. Különben is a 209. §. ellentétben áll a kereskedelmi lörvénv 235. §-ávaI és igy szövetkezetekre nem alkalmazható. 2*