Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

18 Hiteljogi Döntvénytár. zésére, 180,025 K 12 f pedig ugyancsak e hitel keretében kamat, jutalék és költség czimén terhére Íratott: a szövetkezet vagyonából tényleg semmi el nem vonatott, mert felperes előadása szerint a hitelt nyújtó Hazai Bank a tőke, kamat, jutalék és költség czimén terhére irt összegek tekintetében a közadóst kötelezettsége alól felmentette és követelését az F) a. okiratban vállalt készfizetői kezesség alapján elégítette ki. Eszerint a számadás akként áll, hogy a közadós szövetkezet kapott a hitelező pénzintézetektől 419,974 K 88 f kölcsöntőkét, megterhelteted ugyanezen pénzintézetek javára 180,025 K 12 f kamattal, jutalékkal és költséggel, de sem az egyik, sem a másik összegért, sem a hitelt nyújtó pénzintézeteknek, sem a tartozást helyette kifizető alpereseknek ellenértéket nem adott és alperesek sem érvényesítették a közadós helyett kifizetett összegeket a csődtömeg ellen. Ennélfogva a közadós szövetkezet kára nem áll abban, hogy a 180,025 K 12 f (passiv) kamat terhére irása által vagyonából valami elvonatott. További kérdés azonban, vájjon a biztosítási alap jogi természetéből folyó közrendészeti szabályok megsértése által nem károsodolt-e a közadós szövetkezet? A biztosítási alap rendeltetése és jogi természete a kereskedelmi törvényben közelebbről nincs meghatározva, hanem csupán annak 453., 459. és 462. §§-ai tartalmaznak oly rendelkezéseket, melyek megszabják a biztosítási alap minimalis összegét; előírják, hogy annak teljesen befizetve kell lennie, aminek kimutatása előtt a vállalat bejegyzésének nincs helye; továbbá, hogy szövet kezeteknél a biztosítási alapnak a mérleg tartozásai közé kell felvétetnie; végül büntetéseket állapítanak meg e szabályok be nem tarlása esetére. E törvényhelyekből az következik, hogy a biztosítási alap teljes befizetésének megkövetelése közrendészeti intézkedés, melynek czélja az, hogy azok, kik a biztosító vállalatokkal ügyleteket kötnek, már a vállalat működésének kezdetén is biztosítva legyenek, hogy a vállalat kötelezettségeinek teljesítésére képes lesz. Rendeltetése tehát az, hogy e biztosító vállalat kötelezettségeinek teljesítésére és az első szervezés költségeinek fedezésére szolgáljon alapul addig is, mig ezek a vállalat rendes bevételeiből és díjtartalékaiból lesznek fedezhetők. Ezért a törvény nem kívánja, hogy a biztosítási alap a vállalat fennállásának egész ideje alatt érintetlenül meglegyen, mert hiszen ép az a rendeltetése, hogy a vállalatnak kötelezettségeinek teljesítésére elegendő pénzbeli alapja legyen, de kell. hogy a vállalat bejegyzésekor a biztosítási alap teljes összegében és készpénzben be legyen fizetve és hogy a vállalat fennállása alatt se vonassék el