Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

Uüeljoyi Döntvénytár. 1K Az I. 20. a. könyvkivonal szerint a közadós szövetkezet tartozása a Hazai banknál 610,024 K volt. Nem vitás, hog) a Hazai bank ezl a követelését az időközben csődbejulolt szövetkezet csődtömege ellen be nem jelenlétié, hanem az F) a. okiratot nláirl készfizetői kezesek közül 2., 3. és 10. r. alperesek azt részben a sajátjukból már kiegyenlítették, részben a hátralék kifizetésére nevezett banklól halasztást kaptak. Felperes M) és L) a. számításai szerint a közadós szövetkezet a részére nyitóit hitel alapján a hitelt nyújtó 2 pénzintézettől 795,000 K-t vett fel, de visszafizetett 375^025 K 12 f.-t, ugy, hogy a 600,000 K biztosítási alapból csupán 419,974 K 88 f.-t kapott meg tényleg, ellenben nem bocsáttatott rendelkezésére a 600,000 K-ból hátralékos 180,025 K 12 f. és pedig abból az okból, mert ez az összeg a K) a. kimutatás szerint a 2 pénzintézet által kamat, jutalék és költség czimén íratott a szövetkezet terhére. Felperesnek N. 1. és N. 2. a. számításai szerint 74.800 K 19 f.-t tesz ki az a 4% kamat, melyet a szövetkezet élvezett volna, ha az előbb 200,000 Írtban, utóbb 300,000 frtban megállapított biztosítási alap készpénzben rendelkezésére áll és annak a H. és I. 1., I. 20. a., könyvkivonatok szerint folytatólagosan fel nem használt része gyümölcsözőleg elhelyeztetik. Felperes keresete tehát arra irányul, hogy alperesek mint a szövetkezet igazgatóságának tagjai, a kereskedelmi törvény 189. §-án alapuló felelősségüknél fogva fizessék meg a csődtömegnek a kamat, jutalék és költség czimén a 600,000 K biztosítási alapból elvont 180,025 K 12 f.-t (passiv kamat), valamint a szövetkezet elmaradt hasznaként mutatkozó 74,800 K 19 f. elmaradt kamatjövedelmet (activ kamat). Felelősségüket arra alapította, hogy a kereskedelmi törvény 453. §-a ellenére a biztosítási alapnak teljes befizetéséről nem gondoskodtak, a 165. §-a ellenére abból kamatot fizettek, a 209. §-a ellenére belőle|visszafizetéseket teljesítettek és sem ezt. sem a biztosítási alap kölcsönvételét, a szövetkezet könyveiben és mérlegeiben ki nem tüntették. 1., 6. és 7. r., továbbá 2., 3., 4. és 9., 10. r. alperesek kifogást tettek a tömeggondnok felperességi joga ellen. Ez az alaki kifogás alaptalan. Az 1881: XVII. tcz. 3. és 100. §-ainak egybevetéséből kitűnik, hogy a • tömeggondnokot, ki a csődtömeghez tartozó vagyon feletti kezelés és rendelkezés jogát gyakorolja, a törvény által meghatározott esetektől eltekintve csak azok a jogok illetik meg, melyek a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében a közadóst megillették volna és ekként a tömeggondnok rend-