Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

íj Hiteljogi Döntvénytár. kezik. A fenmaradó 400 K-t pedig alperes, a most felhozott okon felül még a 3. '/. a. szabályzat alapján sem tarthatja jogosan vissza, mert amennyiben a 600 K levonása jogosnak vétetnék, felperes 1902. év végén alperesnek mivel sem maradt adósa s igy ily alapon ezen időn tul semmi esetre sem tartozott szavatossággal alperes veszteségei tekintetében. Mindezek alapján alperest az 1000 K biztosíték s járulékai visszafizetésére kötelezni kellett. (1906 febr. 6. 727/906.) A temesvári kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A 2. 7. a. nyilatkozattal bizonyítva van ugyan, hogy felperes az alperes részvénytársaság kebelében alakított hitelegylet tagjai sorába lépett s abban készfizetői kezességet vállalt a 20,000 K hitele után biztositékkép befizetett 5%-on felül netán bekövetkező veszteségekért is. Jóllehet eszerint a felperes, az alperes részvénytársaság hitelegyletének tagja, az elsőbiróság ítéletének az alperest marasztaló részét mégis helybenhagyni kellelt; mert a kereskedelmi törvény 225. §-ának a részvénytársaságok kebelében alakult ilyen hitelegyietekre is alkalmazandó 7. pontja kifejezetten alapszabályi intézkedésnek tartja fenn azon módozatok megállapítását, amelyek szerint a hitelegylel vesztesége kiszámítandó és tagjai közt felosztandó, az alperes részvénytársaság alapszabályai azonban ez iránt intézkedést nem tartalmazván, kétséget sem szenvedhet, hogy az alapszabály 5. §-a értelmében annak 4. §. 8. pontja alapján alakított hitelegylet részére az igazgatóság áltat alkotott 3. •/. a. szabályzat 3. §-ában megjelölt felvételi bizottság arra. illetőleg ebből folyólag a hitelegyleti tagok utánfizetési kötelezettségének megállapítására s az egyleti tagokra való kivetésére hatáskörrel nem bír. következőleg a felvételi bizottságnak kivetési és hányad megállapítási határozata az utáníizetés kötelezettségét a hitelegyleti tagokra nézve az alperes részvénytársaság irányában jogszerűen meg nem állapítja ; jelen esetben még ha arra ez a bizottság hatáskörrel is birna azért sem, mert alperes ki nem mutatta, hogy a kebelében alakitolt hitelegyletnek, mint vállalata egyik önálló ágazata részére alkotolt emiitett szabályzata a kereskedelmi törvény 158. §-hoz képest a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés és közhírré tétel végett a törvényszéknél bemutattatolt, erre vonatkozó záradék hiányában pedig az törvényszerűen létrejöttnek tekinthető nem lévén, az alperes által a felpereshez intézett értesítő levelekkel igazolt azon körülményre való tekintettel, hogy a hitelegylet évről-évre rendszeresen veszteséget mulat ki, nyilván a jóhiszemű hitelezőket megtévesztheti. (1906 május 16. 1359/906.)