Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

liiteljogi Döntvénytár­51 dcl az L. r. [>anaszloll megbízólevelének bemutatására felhívta volna, a csődnutas kérdésében határozott, a csődnyíló végzéséi a szabályszerű megbízás alapján ügyvédi képviseletben részesüli i!. K. -nak is saját kezéhez kézbesittette s csak utólag ujabb ké­rélcmre adui ki ezt a végzést dr. W. ügyvédnek is H. ML meg­bízólevele a most mindkél panaszlotl óévében beadoti felfolya­modáshoz sem csatoltatolt E hiánj pótlása azonban szükséges­nek oem mutatkozik, meri az elsőbiróság végzése az azl meg­előzőeljárással együtt hivatalból volt megsemmisítendő. A panaszos ugyanis két adósa ellen, kikről nem is állítja, hogv közös üzletet folytatva közkereseti vagy egyéb társaságot képeznének, egy be­adványban kerté a csőd elrendelését. Kz a lialmozott kérelem pedig merően ellenkezik a csőd­eljárás rendszerével, mely kizárja azt, bogy kél vagj több sze­mélv ellen, akiknek mindegyike külön jogalanyisággal bir, a esőd együttesen keressék és rendellessék el. A házassági \ iszony, valamint az. hogy a panaszos követelése mindakél panaszlott ellen irányul, e szempontból közömbös, mert ezen körülmények­ből épen oem következik, bogy nem állanak fenn bejelentés alá eső oly követelések, melyek nem mind a két panaszlottat közösen, hanem külön-külön csak az egyiket vagj a másikat térbelik, s igy egyazon csődeljárás keretébe nem illenek. A kérvény tehát már az elsőbiróság által hivatalból volt volna visszautasítandó. (1905 márczius 22. 881/905. v. sz. a. ) A kir. Ouria: A esőd elrendelésekérdeseben hozott határo­zat ellen a kirendelt csődtömeggondnokot a csődtörv. 100. ^-ában megállapított hatáskörénél fogva felebbvíteíi jog meg nem illet­vén, a csődtömeggondnok felfolyamodása visszautasittatík, s ennél­fogva a másodbiróság végzése csak a panaszos lélfolyamodása alapján vétetvén \izsgálat alá: az a benne felhozott indokok alap­ján helybenhagyatik. L>7. Az elsőbirósági ítélet indokainak az a megálla­pítása, hogy az alperes csődtömeg gondnok meg­támadási joga nem évült el. ezt megtámadó jeleb­bezés hiányában jogerőre emelkedett, és igy a másodbiróséig az elévülés kifogását elbírálás tár­gyává nem teheti, hanem a megtámadási jogot érdemben köteles elbírálni. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom