Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

liiteljogi Döntvénytár51 dcl az L. r. [>anaszloll megbízólevelének bemutatására felhívta volna, a csődnutas kérdésében határozott, a csődnyíló végzéséi a szabályszerű megbízás alapján ügyvédi képviseletben részesüli i!. K. -nak is saját kezéhez kézbesittette s csak utólag ujabb kérélcmre adui ki ezt a végzést dr. W. ügyvédnek is H. ML megbízólevele a most mindkél panaszlotl óévében beadoti felfolyamodáshoz sem csatoltatolt E hiánj pótlása azonban szükségesnek oem mutatkozik, meri az elsőbiróság végzése az azl megelőzőeljárással együtt hivatalból volt megsemmisítendő. A panaszos ugyanis két adósa ellen, kikről nem is állítja, hogv közös üzletet folytatva közkereseti vagy egyéb társaságot képeznének, egy beadványban kerté a csőd elrendelését. Kz a lialmozott kérelem pedig merően ellenkezik a csődeljárás rendszerével, mely kizárja azt, bogy kél vagj több személv ellen, akiknek mindegyike külön jogalanyisággal bir, a esőd együttesen keressék és rendellessék el. A házassági \ iszony, valamint az. hogy a panaszos követelése mindakél panaszlott ellen irányul, e szempontból közömbös, mert ezen körülményekből épen oem következik, bogy nem állanak fenn bejelentés alá eső oly követelések, melyek nem mind a két panaszlottat közösen, hanem külön-külön csak az egyiket vagj a másikat térbelik, s igy egyazon csődeljárás keretébe nem illenek. A kérvény tehát már az elsőbiróság által hivatalból volt volna visszautasítandó. (1905 márczius 22. 881/905. v. sz. a. ) A kir. Ouria: A esőd elrendelésekérdeseben hozott határozat ellen a kirendelt csődtömeggondnokot a csődtörv. 100. ^-ában megállapított hatáskörénél fogva felebbvíteíi jog meg nem illetvén, a csődtömeggondnok felfolyamodása visszautasittatík, s ennélfogva a másodbiróság végzése csak a panaszos lélfolyamodása alapján vétetvén \izsgálat alá: az a benne felhozott indokok alapján helybenhagyatik. L>7. Az elsőbirósági ítélet indokainak az a megállapítása, hogy az alperes csődtömeg gondnok megtámadási joga nem évült el. ezt megtámadó jelebbezés hiányában jogerőre emelkedett, és igy a másodbiróséig az elévülés kifogását elbírálás tárgyává nem teheti, hanem a megtámadási jogot érdemben köteles elbírálni. 4*