Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

50 Hitel jogi Döntvénytár. (április 3.) válaszul adott alperesi levélből kitűnik, hogy alperes a gép jóságát és azt vitatta, hogy a M. Á. V. miiszaki vizsgálat őt nem érdekli és csak előzékenységből hajlandó a gépet — ha Budapestre küldetik — kijavítani és a műszaki vizsgálatnál, ha költsége megtéríttetik, résztvenni. Az Y) alatti április 4-én kelt felperesi levél szerint felperes a saját álláspontját tartotta fenn. Eszerint felperesnek az 1903 június 18-ig számított 1 évi szavatossági időn belül módja volt alperes ellen a gép állítólagos hibája miatt a pert megindítani, mert a felperes már 1903 áprilisban ismerte a gép állítólagos hibáját s alperes azon álláspontját, hogy a hiba kijavítására nem tartja magát kötelezettnek. Minthogy pedig felperes ugy a pert, mint az előleges szemlét az 1 évi határidő letelte után tette folyamatba, ennélfogva kereseti joga akkor is elévült, ha a szavatosság vállalás által az elévülés határideje az átvételtől számított 1 évre kiterjesztettnek tekintetik. (1905 szeptember 19. 693/905. sz.) A kir. Ouria: A kir. tábla ítéletét a kereskedelmi törvény 349. §-ára alapított indokai alapján helybenhagyja. 26. A csődtörvény rendszere kizárja azt, hogy két vagy több szeméig elien. akiknek mindegyike külön jogalanyisággal bir. a csőd együttesen kéressék és rendeltessék el. — A csőd elrendelése kérdésében hozott határozat ellen a kirendelt csődtömeggondnokot a csődtörvény 100. §-ában megállapított hatáskörénél fogva felebbviteli jog meg nem illeti. (Curia 1906 május 18. 606 905. \. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését hivatalból megsemmisíti s a csődnyitási kérvénye visszautasítja. indokok: Dr. W. K. ügyvéd, akinek megbizó-levelét egyedül 2. r. panaszlott irta alá, utalással a panaszlottak közt fennálló házassági viszonyra, a védekezést mindkettőjük nevében terjesztette elő. Minthogy azonban a férj külön meghatalmazás nélkül nejét bíróság előtt nem képviselheti, a nevezett ügyvéd az egyedül H. K. által kiállított megbízólevél alapján H. M. 1. r. panaszlott nevében fellépni jogosítva nem volt. A kir. törvényszék tehát, minthogy H. M.-t meg nem jelentnek nem tekintette, szabálytalanul járt el, midőn anélkül, hogy D. W. ügyvó-