Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár. 183 nok csak akkor lehelne tekinteni, ha a pénz felvételére a gyámhatóság állal jogosított személy 1903 május 18-ika előtt az ő budapesti főirodájában a biztosítási összegek felvétele végett jelenkezell volna. Felperes azonban ezl nem is állítja, alperes tehál fizetési késedelembe akkor sem esell. Iia felperes képviselője többször iári is alperes budapesti irodájában és sikertelenül kérte, hogy a biztosítási összegek a felperes által előzetesen benyújtandó nyugta ellenében közvetlenül a felperesnek vagy meghatalmazott képviselőjének fizettessenek ki, mert a kiskorúak tőkepénzének felvételéhez gyámhatósági jóváhagyás lévén szükséges, enélkül felperes gyám vagy meghatalmazott képviselője a pénz felvételére jogosítva nem volt. E részben nincs jelentősége felperes azon állításának sem, hogy az alperes társaságnak a biztosítási összegek folyósításával összekötött teendők elvégzésére alkalmazott megbízott közege felperes képviselője előtt kijelentelte, hogy a biztositási összegeket a folyósítás után azonnal elfogják küldeni az árvaszéknek, felperes képviselője pedig ehhez hozzájárult; mert az ily értelmű megállapodás ellentélben állana a biztositási szerződések kikötéseivel, felperes pedig nem is állította, hogy G. Zs. arra is fel volt hatalmazva, hogy a biztositási szerződések kikötéseit megváltoztathassa, illetőleg azokat megmásító megállapodásokat létesíthessen. Minthogy ezek szerint a lejárat eltelte daczára alperes, ki a nem vitás tényállásból kitűnően a pénzt a lejárat előtt már folyósította és erről az érdekelteket értesítette, nem esett késedelembe, hanem a kedvezményezettek váltak késedelmesekké az által, hogy a pénzfelvételre jogosult képviselőjük a pénz felvétele végeit alperes budapesti főirodájában meg nem jelent; és minthogy a nem késedelmes adós a hitelező késedelmének idejére, ha larlozását bírói kézhez nem is teszi le kamatot fizetni nem tartozik, alperes pedig, bár erre kötelezve nem volt, a kereseti tőkét a kereset beadása előtt postán már elküldötte, s azt az árvaszék felperes beismerése szerint megkapta, mielőtt a kereset az alperesnek kézbesittetelt volna. A kir. tábla az elsőbiróság ítéletének a kamatra és perköltségre tartozó részét megváltoztatta, felperest leszállított keresetével elutasította s mint pervesztest a költség viselésére kötelezte. (1905 november 29. 2187/v. sz.) A kir. Curia: A per főtárgyára nézve a másodbiróság ítéletének meg\áltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben. indokok: ítéletének vonatkozó indokolása alapján helyesen állapította meg ugyan a másodbiróság azt, hogy a kiskornak tőkepénzének felvételéhez gyámsági jóváhagyás lévén szükséges,