Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

108 Hiteljogi Döntvénytár. javára teljesítendő szolgáltatásról szóló szerződésnek tekintendő. Minthogy e szerződésből kivehetöleg a felek akarata arra irányult, hogy a kötelezettől maga a részvénytársaság kapja meg a befizetéseket, a részvénytársaság mint kedvezményezett közvetlenül van jogosítva, a befizetés teljesítését követelni. — Német birodalmi Ítéletnek, minthogy Magyarországon viszonosság hiján végre nem hajtható, nincs ítélt dolog ereje. (Ouria 1907 február 7. 1498/906. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: gr. Cs. S. köteles 18,750 márka tőkét s jár. felperesnek fizetni. indokok: Felperes az L) alatti nyilatkozat alapján az alperes részére jegyzett 80 drb részvény névértékének 2-ik 25 % -os részletét követelte. Alperesek a felperesség ellen tettek kifogást, vitatván, hogy ők felperessel jogviszonyban nem állottak, hanem csak gr. B.-vel léptek szerződésre. A felperességi kifogás alaptalan, inert az L) alatti alperes gr. B.-vel szemben arra vállaltak kötelezettséget, hogy a megalakítandó «F. B. Acliengesellschaft»-tól, tehát az akkor még nem létezett, de létesítendő felperes czégtől 84 drb részvényt egyenkint 1000 márka névértékben átvesznek, a névérték 25 % -át a felszólítástól számított 8 nap alatt a gr. B. által megjelölendő bankháznál a létesítendő felperes részvénytársaság nevén befizetik s hogy a névérték hátralékos 75%-át a társaság létesítése után az ezáltal meghatározott fizetési helyen felszólításra befizetik. Alperes tehát gr. B.-vel mint igéretvevővel szemben harmadik személy javára teljesítendő szolgáltatásra kötelezték magukat. Minthogy pedig a felek szándéka kétségtelenül az volt, hogy a megalakítandó felperes részvénytársaság alperesektől kapja meg a részvényekre a befizetéseket, nyilvánvaló, hogy az L) alatti szerződés alapján felperes mint kedvezményezett közvetlenül van jogosítva az ott kötelezett szolgáltatás teljesítését követelni. Ennélfogva felperest megilleti a kereseti jog alperes elleti a részvények névértékének befizetése tekintetében. Az L) alatti okirat nem részvényjegyzés, mert nem felel meg a Berlinben megalakult részvénytársaságra irányadó német birodalmi kereskedelmi törvény 189. §-ában megszabott kellékeknek. Alperesek beleegyezlek abba, hogy a részvények formális jegyzése az ő számlájukra valamely alapító által történjék, kinek kiválasztását gr. B.-re bízták. A B) alatti levélben harmadrendű