Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár. 1(1!) alperes a többi alperes társai nevében is tudomásul vette, hogj ez az alapító K. W. A német birodalmi kereskedelmi törvénj 188. és 189. §-aí értelméből alapitóknak nem kell részvényt jegyezniük, banem csak átvenniük, ;ix átvétel érvénye tekintetében közömbös lóvén, bog) az saját vagj harmadik szernél} számlájára történik-e. A részvényjegyzésnek csak azon részvényekre van helye, melyekel az alapítók át nem \cttek. K. W. mint alapító átvett az alperes számlájára, de saját nevében 80drb részvényt, melyekre az első 88% befizetést alperesek teljesítették. K. W. bejelentette felperesnek, hogy e részvények tulajdonjoga alperesre szállott át, amit felperes tudomásul vett, s ennek folytán K. W. az ideiglenes részvényeket harmadrendű alperesnek ki is adta. ^ Alperesek azzal védekeztek, hogy kötelezettségük hatályát vesztette, mert ők ezt csak azon feltétel alatt \állalták, ha a L) alatti okirat keltétől számított 4 hó alatt a részvénytársaság megalakul. Harmadrendű alperes ezzel nem \édekezhetik, mert B), F) és G) alatti leveleiben már a kikötött 4 hó eltelte után vette tudomásul K. W. megbízatását és vette át a reá s társaira eső 80 részvényt, s a hátraléka második részlet fejében váltókat is adott felperesnek. Ezzel elállott attól a feltételtől, hogy a részvények átvételére s névértékük befizetésére csak akkor van kötelezve, ha a részvénytársaság az L) alatti okirat keltétől számított 4 hó alatt megalakul. Minthogy ezek szerint harmadrendű alperes kötelezettsége feltétlenné vált, s a felperes a részvények második részletét is beköveielte, s minthogy alperes ezt tudomásul vette s az ideiglenes részvényeket átvette; ennélfogva a hekivánt második részletnek hátralékos részét megfizetni tartozik. Harmadrendű alperes a kereseti 18,750 márkáról 3 drb váltót adott felperesnek, ezek alapján felperes a berlini porosz kir. Landgericht előtt pert indított harmadrendű alperes ellen s alperes itéletileg a kereseti összeg megfizetésére köteleztetett. Ez az ítélet azonban a német birodalom s Magyarország közli viszonosság hiányában Magyarországon végre nem hajtható s így az Magyarországon itélt dolgot nem képez. De nem lehetett ez alapon azt sem megállapítani, hogy harmadrendű alperes a felperes követelését kifizette, mert azt harmadrendű alperes nem bizonyította, hogy a közte s felperes közt létrejött megállapodásnál fogva a váltók lizetésként adattak. Ily megállapodás hiányában pedig felperesnek jogában áll követelését köztörvényi uton is érvényesíteni, és ennek a váltóknak Németországban történt beperlése nem állhat útjában, mert a