Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

100 Hiteljogi Dőntvénytá r. 67. Az erőhatalomnak törvényileg közelebbről meg nem határozott fogalma alatt oly károkozó eseményt kell érteni, melynek káros következményeit vagy egyáltalán nem lehet elhárítani, vagy amelynek elhárítására nem elégséges a gondosság, erőfeszítés és költekezés ama legnagyobb mértéke sem, mely az eset körülményeihez a közfelfogás szerint helyes arányban áll. Valamely munkaadó alkalmazottainak sztrájkját nem minden esetben lehet ily értelemben erőhatalomnak tartani. De ha a sztrájk oly mértékű és jellegű, mely valamely területen, vagy munkaágban bizonyos időre vagy egyáltalán, vagy az illető eset körülményeihez képest lehetetlenné teszi, hogy a munkaadó a munka végzésére alkalmazottakat szerezhessen, azaz, ha a sztrájk a munkaadó által leküzdhetetlen, akkor a sztrájk éppúgy gátolja a munkaadót elvállalt kötelessége teljesítésében, mint valamely külső természeti esemény, vagy háború, vagy lázadás s ily esetekben a sztrájk a munkaadó mentesítése szempontjából erőhatalom jellegű esemény. Önként értetik, hogy nem mentesiti a munkaadót az oly sztrájk, amely az ő hibája folytán tört ki, mert ezen esetben a munkaadó felelőssége az ő hibájának a következménye. (Curia 1907 márczius 14. 138/906. v. sz. a. IV. pt.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszók: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes az A) alatti fuvarlevéllel 1904 április 19-én Königsbergből Budapestre, önmagának czimezve egy gyorsáru küldeményt adott fel. A küldemény az időközben kiütött vasúti sztrájk miatt Oderbergben öt napig vesztegelt s ennek folytán felperes 2000 K hasznot veszített és 500 K-t volt kénytelen kiadni, s a veszteglés alatt egy medvéje megvakult,