Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár. akkép érte, hogy — mint az elsőbiróság ítéletének indokolásában is helyesen megállapítva van — függőleges állásba helyezeti s a raktárból kifelé gurítani megkezdett első csomag oldali, a másik két csomagra s onnan ifj. Cs. A.-nak, ki az elugrásnál megcsúszva hanyatt esett, lábára dőlt s azt szárban eltörte. Minthogy Sz. J. tanúnak azt a vallomását, bog) ifj. Cs. A. a kérdéses munkához utasítást nem kapott, arra önként ajánlkozott s távozásra felszólittatott volna, a többi tanú nem támogatja, sőt ezek vallomásából az tűnik ki, hogy a fennebb emiitett s egyenként 9 mm. sulyu csomagoknak a vasúti kocsiba való berakásához az alperes saját alkalmazottjai közül M. E. feladási raktáros utján ifj. Cs. A.-t is kirendelte ; minthogy az áruknak szállítás czéljából vasúti kocsikba való berakása következéskép a kereseti cselekmény az 1874: XVIII. tcz. 1. §-ában körvonalozott üzem tekintete alá esik s igy az annak teljesítése közben előállott baleset a vaspálya üzeménél szenvedett sérülésnek minősül, amely által okozott károkra nézve a vaspályavállalat felelősségének kérdésében az idézett törvényszakasz határozmányai szolgálnak irányadóul: ennélfogva alperesnek ezzel ellentétben előterjesztett alaptalan kifogása mellőzendő s mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával az alperes kártérítési kötelezettsége felperessel szemben az idézett törvényszakasz alapján megállapítandó azért volt, mert alperes, míg egyrészről elhárithatlan eseménynek vagy egy harmadik személy elhárithatlan cselekményének fenforgását maga sem vitatta, addig másrészről azt, hogy a testi sértést a sérültnek saját hibája okozta, nem bizonyította. * * = Sinek javítása nem tartozik a vasuü üzemhez Dtár IV. f. V. k. 2. — A lakatos-szakmabeli javítás szintén nem. Dtár IV. f. I. k. 98. sz. 62. Azt, hogy a vételi bizomány czélja árkülönbözet^ tőzsdei játék lett volna, nem igazolja az, hogy a megbízó vagyoni viszonyai nem elég kedvezők a vétel tárgyának átvételére és a vételár kifizetésére, ha bizonyítva nincs, hogy erről a bizományos is tudott és ha a vételár nem oly nagy összeg, hogy az összeg nagyságának már a bizományosban a tőzsdei játék gyanúját kellett volna felkel-