Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

66 Hiteljogi Döntvénytár. csődtörvény 27. §-ának 2. pontja s ennek is az a rendelkezése az irányadó, hogy megtámadhatók a közadósnak a fizetések megszüntetése után keletkezett azok a jogcselekményei, melyek által a másik fél biztosítást vagy kielégítést nyert, feltéve, hogy ennek a biztosítás vagy kielégítés elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; következőleg felperest terhelte a bizonyítás kötelezettsége az iránt, hogy alperesnek a megtámadott biztosítás és kielégítés elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása csakugyan volt. Az, hogy a kereskedőre nézve a fizetések megszüntetésének állapota beállott, kétségtelenül jogkérdés; ellenben arra nézve a ténykérdés keretébe tartozik ama ténykörülmények valóságának vagy valótlanságának megállapítása, amelyek a fizetések megszüntetésére a perben felhozottak és felmerültek; úgyszintén a ténykérdés keretébe tartozik annak megállapítása is, hogy a megtámadott hitelező azokról a ténykörülményekről egyáltalában s különösen valamely időben tudott-e? Abból a körülményből, hogy alperes a biztosítási végrehajtás elrendelését akként eszközölte ki, hogy a veszélyeztetést egy kielégítési végrehajtásnak csupán elrendelésével igazolta, továbbá, hogy alperes a biztosítási végrehajtás foganatosítása után a közadósnak többé nem hitelezett, még nem lehet következtetni arra, hogy a közadós a fizetéseket megszüntette Abból a megállapított tényállásból, hogy a megtámadott jogcselekmények megtörténte előtt és közben a közadós ellen mások javára végrehajtások tömegesen foganatosíttattak s ezt a közadós fizetés helyett eltűrte, a felebbezési bíróság helyesen következtette azt, hogy a megtámadott jogcselekmények idejében a közadós a fizetéseket már megszüntette. A felebbezési bíróság azt, hogy alperesnek a megtámadott jogcselekmények megtörténte idejében a fizetések megszüntetéséről tudomása volt, egyszerűen csak azért nem fogadta el bizonyítottnak, mert erre nézve a veszélybizonvihányon kívül egyéb tény fel nem merült. Már pedig felperes felhozta, hogy alperes a közadóssal már korábban egyezkedett, állandó összeköttetésben volt s a közadósnak a biztosítási végrehajtás foganatosítása után többé nem hitelezett, azonban ezeket a felebbezési bíróság az alperesnek illető tudomása szempontjából a sommás eljárás G4. §-a ellenére nem méltatta. Nem méltatta továbbá az alperes tudomása szempontjából a végrehajtási iratokat sem a végrehajtások foganatosításának közelebbi körülményeire nézve; holott, ha a kereskedő a kielégítési végrehajtásnak felülfoglalás mellett szoros zár alkalmazásával foganatosítását fizetés helyett eltűri, már ebből a körülményből következik, hogy a lizetések megszüntetésének állapota beállott. Ezeknélfogva stb.