Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

2 Budapesti kir. ítélőtábla. értelmében legelőtársulatot kötelesek alakítani. Ez esetben pedij? nem lehet helye a részesedések telekkönyvi kitüntetésének, mert az osztatlan legelő a társulat tulajdonába megy át. Ily megalakulI társulat tagjairól tekintet nélkül arra, hogy az illetőségek már telekkönyvezve vannak-e vagy nem, névjegyzéket kell vezetni s abban minden változást hivatalból kell kiigazítani (1913. X. t-ez70—75. §§.). E közhitelességgel biró névjegyzékbe a részes felekéi a telekkönyvben kitüntetett részesedéseik szerint csak az esetben kell felvenni, ha a telekkönyvi állapot a tényleges birtoklástól el nem tér, mert különben ez utóbbi jogállapot az irányadó. A társulati tagsági jog tehát nem a telekkönyvi tulajdonrészesedés alapján állapítandó meg, hanem függetlenül ettől a kinyomozandó valódi jogállásnak megfelelően. Oly esetben pedig mint a jelenlegi, hol a részesedés mérve még arányosítás útján meg nem állapíttatott, az ily részesedések telekkönyvi bejegyzés tárgyát semmiképen sem képezhetik, azok csupán a névjegyzékban tartatnak nyilván s a legelő a megalakult legelőtársulat tulajdonába menvén át a részes feleket az id. t.-ben meghatározott jogok illetik meg. (1913. X. t-cz. 33. §. 75, 70. §. 7000/1914. I. M. r. 138. §.) Ilyképen tehát felperes keresetének oly értelemben, hogy az alperesek javára a telekkönyvben feltüntetett tulajdoni részesedése megállapítására és annak telekkönyvi bejegyzésére irányuló kérelme teljesíttessék, csak a rendelkező rész szerinti hatállyal volt hely adható, mert felpereseknek, mint bármely más részes félnek csak arra lehet igénye az 1913. X. t-cz. életbelépése folytán, hogy vagy birtokrendezési eljárás útján kérelmezzék a jogosultság szabályozását, vagy a legelő-társulat alakításával kapcsolatosan a jogaikat kifogásoló ellenérdekű féllel szemben azt állapíttassák meg, hogy részesedési joguk a 7000/1914. I. M. r. 150.. ^-ban körülírt hatállyal vezetendő nyilvános névjegyzékbe mint társulati tagsági jog beiktattassék. Mindazonáltal nem lehet annak akadálya, hogy még az 1913. X. t-cz. életbelépte előtt 1912. július 8-án folyamatba tett jelen perben a részesedés anyagjogi alapja és alperesekkel szemben annak mérve is elbirálható legyen, mint oly részesedésre való jogosultság az osztatlan közös legelőből, amelynek alapján felperest a legelőtársulati tagsági jog illeti meg a társulat megalakításával annak névjegyzékébe való iktatást igényelheti. Az osztat-