Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

68 Budapesti kir. Ítélőtábla. désre vonatkozó két külön hirdetmény ne adjon okot a közönség körében félreértésre, mintha a szóbanforgó vonalakra a két hirdetmény szerint külön-külön póthatáridők állapíttattak volna meg. A két hirdetményben közzétett intézkedés azonosságából következik, hogy a felügyeleti hatóság engedélyét a B/F alatti hirdetmény kibocsátása előtt nem kellett újból kieszközölni, hanem a már egyszer megadott engedély alapján a póthatáridő megállapítása a második publikáczió után is érvényben maradt. *> 45. Székesfővárosi csatornázási járulék viselésének kérdése az ingatlan eladása esetében. Kamat és behajtási illeték, mint tőkekövetelés a pertágy értéke szempontjából. (1915 ápr. 23. P. IV. 3293. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A felperes a keresetében azt a 429 K 79 f-t követeli, a melyet az álláspontja szerint az alpereseket terhelő 392 K 60 f csatornázási járulék, ennek kamata és behajtási illeték fejében a székesfőváros pénztárába befizetett. A fővárossal szemben a kamat és behajtási illeték járuléknak minősül ugyan, az alperesekkel szemben azonban az mint egységes tőkekövetelés szerepel. Minthogy pedig az elsőbiróság által megítélt 392 K 30 f csatornázási járulék és 29 K 65 f késedelmi kamat összege (a többlet elutasítása miatt felperes jogorvoslattal nem élt) együttesen a 400 K értékhatárt meghaladja, a S. E. T. 181. §-a értelmében ebben az ügyben felülvizsgálatnak helye van, miért is a válasziratban kért visszautasításra alap nincs. Az ügy érdemében az eldöntő kérdés az, hogy az ingatlan eladása után kivetett csatornázási járulék megtérítését a vevő az eladótól követelheti-e abban az esetben, ha a csatornázás maga az ingatlan eladása előtt már elkészült. A szóbanforgó csatornázási járulék kivetése a Budapest székesfőváros 164/1906. Kgysz. szabályrendelete értelmében történt. Ennek a szabályrendeletnek értelmében a csatornázási járulék a munkálat befejezése után annak hatósági átvételétől számított 18 hónap alatt kivetendő (14. §) és arra vettetik ki, a ki a kivetés idejében az ingatlan tulajdonosa (15. §) továbbá a mellett,