Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. ítélőtábla. 69 hogy azoknak, a kiknek terhére kivetik, az személyes tartozásuk, magát az ingatlant terhelik, a mely után kivetették és közadók módjára hajtják be. (16. §.) Ezekből a rendelkezésekből kitűnik, hogy a szóbanforgó járulék az ingatlannak oly terhe, a melyet a kivetéskor tulajdonosként szereplő fél tartozik viselni, addig azonban, a míg ki nem vetik, még esedékes köztehernek tekinteni nem lehet. Ennek a járuléknak jogalapja a kivetés és nem a munkálat befejezése. A munkálatot nem az ingatlan tulajdonosa részére készítik, a csatorna, annak valamely része nem az ingatlan tulajdonosáé és a járulékfizetés csak a köz szempontjából készült munkálat költségfedezésének módja, a melyet a székesfőváros az ingatlannak a kivetéskor meglevő tulajdonosára hárít és az ingatlan dologi teherként állapított meg. Minthogy a szóbanforgó járulék, mint közterher, ilykép a kivetéssel keletkezik, irányadó tényállás szerint pedig a fennforgó esetben a kivetés már az ingatlan eladása után a felperessel, mint akkori tulajdonossal szemben történt, a járulékot a felperes köteles viselni, és annak megtérítését az alperesektől, mint a csatorna elkészültekor volt tulajdonosoktól, nem követelheti. Azt ugyanis, hogy az alperesek a járulék fizetését magokra vállalták, a felperes az iratok szerint keresete alapjául elő nem adta, abból pedig, hogy az eladáskor az ingatlan csatornázott volta szóba került, még nem'következik^hogy a vevő a vételárban a csatornázási járulék összegét is megfizette az eladóknak, mert az, hogy az ingatlan mentén a közcsatorna megvan, tekintet nélkül arra, hogy a járulék ki van-e fizetve, már magában is az ingatlan értékét növelő előny. Arra az álláspontra, hogy a járulékot illetően az eladók a vevőt megtévesztették, az iratok szerint a felperes sem helyezkedett, a felperesnek az alperesekkel szemben érvényesíthető tévedéséről pedig nem lehet szó, mert a felperes a csatornázási járulékot, mint közterhet illetően a felvilágosítást a hatóságnál megszerezhette. 46. Tőzsdebirósági kikötés esetében a felperes a rendes bíróságnál nem indíthat keresetet. (1915 márcz. 12. P. IV. 3594. sz. a.)