Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

14 Budapesti kir. Ítélőtábla. 9. Utalvány. (1914 okt. 22. G. 855. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság által az elsőbíróság ítéletéből átvett s irányadóul szolgáló tényállás szerint a «Pathé fréres et Comp» mint megrendelő, másrészről a műipari portál és üzletépítő-társaság B. F. és Társa czég mint vállalkozó közt a «Pathefon» budapesti hangversenyterem helyiségeinek berendezése iránt létrejött szerződés kötése után a nevezett vállalkozó czég alvállalkozói, köztük a felperes is, járandóságaikat veszélyeztetve látván, az alperesi czéghez fordultak és ezzel abban állapodtak meg, hogy a megkezdett munkát folytatni fogják, úgy azonban, hogy a járandóságukat a vállalkozó czég tagja, F. L. utalványozása alapján az alperestől fogják megkapni. Felperes a munkát, a mely egy 2200 koronáért vállalt bronz-portál elkészítésében állott, kifogástalanul teljesítette, s eddig részletekben munkadíja fejében 1770 korona 14 fillért alperes ki is fizetett, a hátralékos 429 korona 86 fillér kereseti összeg azonban V. L. által nem utalványoztatván, még kiegyenlítve nincs. A felebbezési bíróság ezen tényállás mellett és arra valő tekintettel, hogy felperes követelése időközben letiltatott, az alperest a kereseti összeg letétbe helyezésére kötelezte, elfogadván az elsőbiróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a peres felek közt létrejött az a megállapodás, hogy az alperes a F. L. utalványa alapján fog fizetni, nem értelmezhető úgy, mintha az utalványozás a F. L. tetszésétől tétetett volna függővé. Ezt a jogi álláspontot azonban a kir. Ítélőtábla el nem fogadhatta s úgy találta, hogy az alperesnek ide vonatkozó panasza alapos. A fennt kifejtett tényállás szerint ugyanis a felek közt létrejött megállapodás az volt, hogy az alperes a F. L. utalványa alapján fogja a felperes járandóságait megfizetni, F. L. azonban a kereseti összeget nem utalványozta; a miből nyilvánvaló, hogy az alperes fizetési kötelezettsége be nem állott; ugyanis az irányadó tényállás szerint a szóban forgó építkezést «A műipari portál és üzletépítő-társaság. B. és F. társa» czég vállalta el, s felperes eme czégnek volt vállalkozója; az alperes az előbb említett czéggel volt jogi viszonyban mint megrendelő, tehát azzal a kikö-