Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. Ítélőtábla. l-r> téssel, hogy az emiitett czég egyik tagjának utalványozó fizet, nem vállalt magára közvetlen fizetési kötelezettséget, hanem annál a jogviszonynál fogva, a melyben a műipari stb. társasággal állott, a fizetést eme czég F. tagjának utalványozásától tette függővé, s igy az alperes marasztalása az anyagi jogot sérti. 10. Megtámadása a közadós részéről vásárolt árú vételárára történt fizetésnek. (1914 okt. 30. G. 862. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A fizetés a közadós vagyonából az alperes részére történt és pedig a tényállás meg nem támadott része szerint akkor, a mikor a közadós a fizetéseit már megszüntette és erről az alperes tudomással birt. Nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy alperes abban a tudatban fogadta el a fizetést, hogy az nem a közadóstól, hanem a rokonságától eredt, mert a (Is. T. 27. §. 2. pontja szempontjából a kielégítést elfogadó fél jóhiszeműsége a megtámadhatóságot ki nem zárja. Alaptalan az a támadás is, hogy a íizetés nem volt a közadós ténye. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a csődnyitás előtt a hitelezők bizottsága rendelkezett a közadós üzletében, a mi csak a közadós hozzájárulásával történhetett; a bizottság és az alkalmazottak tehát csak a közadós helyett működtek és így működésüket csak a közadós tényének kell tekinteni. Egyébként a íizetés abban a feltevésben történt, hogy a csődnyitást el lehet kerülni. Ha tehát ez a feltevés meghiúsult és utóbb a csődöt mégis megnyitották, a csődtömeg érdekében meg lehet támadni még azokat a fizetéseket is, a melyekhez esetleg annak megtörténtekor valamennyi hitelező hozzájárult, ép az említett feltételre tekintettel ezzel nem mondtak le erről a jogukról. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra is utal, hogy az árút 1911 deczember 21—23. napján szállította a közadósnak és így azzal, hogy 1912. február 5. napján a vételárat megkapta, a tömeg nem károsodott, mert a csődnyitásig eladott árú vételára és az el nem adott árú belekerült a tömegbe és így a tömeg a kereseti követelés megítélése esetén az alperes kárára gazdagodik.