Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

XG Rendszeres tárgymutató. Ideiglenes nőtartás iránti perben nem alkalmazhatók az 1894. év XXXI. t.-cz. 91. $-ában foglalt, a kiszabott tartás felemelésére vonat­kozó elvek. B. 211. 165.* ° Mindaddig, míg a tartásra jogosult (él a már jogerősen meg­állapított tartásdíj felemelése iránt új perrel nem lép fel, a tartásra kötelezett fél a viszonyok változása daczára is a megállapított összegnél többet fizetni nem köteles. B. 200. 159. A férj szülőinek beleegyezésével ezeknek házába beházasodó, férjétől jogosan külön élő nő eltartására nemcsak a férj, hanem a férj szülei, a gazdaság tulajdonosai is kötelesek. Sz. 985. 830. Az önálló vagyonnal nem biró fiú által a szülei házhoz vitt feleség családtagként a szülei háztartáshoz tartozónak tekintendő, kinek eltartásáról épen azért köteles az apa gondoskodni, mert a férj tevé­kenysége vagy munkaereje a szülők javára az apai vagyon megmun­kálására van lekötve, s a férj ennek következiében elesik attól, hogy a neje tartásáról más módon gondoskodhassék N. 789. 691. A férjétől jogos ok miatt különálló nőt a férj szülei is eltartani, illetve a természetben való eltartás egyenértékét a nőnek megtéríteni tartoznak olyan esetben, a midőn a férj a tartási kötelezettséget azért nem teljesítheti, mert megfelelő vagyona, vagy jövedelme nincsen, tevé­kenységét pedig a szülők gazdaságában a szülők hasznára fejti ki. N. 763. 671. A kötelezettségnek előfeltétele az is, hogy a férj tartási kötelezett­sége már előbb, vagy egyidejűleg megállapíttassék, ennek hiányában pedig a nőt a férj szüleivel szemben közvetlen kereseti jog meg nem illeti. N. 763. 671. A szülei háztartásban élő, nem önállósított, külön vagyonnal nem rendelkező nős fiúnak a szülei házhoz lariozása abból az okból, mert betegsége következtében ápolás végett távol van s e betegség tartama alatt a szülei vagyonban tevékenységet ki nem fejthet, meg nem szűnik. N. 789. 691. A tartásdíj összege annak a vagyoni előnynek értékétől is függ, a melyhez a szülő a fiú tevékenysége következtében jut és ha ez az érték a fiúnak nyújtott szükséges tartás értékét meghaladja, a meg­haladó érték keretében kötelezhető csak a szülő a fiú vétlenül külön élő nejének tartására. B. 154. 134. Amikor a vétlenül külön élő nőnek a férj szülője köteles tartás­díjat fizetni, a szülő sem kötelezhető többre, mint a mennyi a házas­felek társadalmi helyzetére, vagyoni viszonyára es esetleg a nő keresetképességére figyelemmel a nőt jogosan megilletheti. B. 154. 133. Jövőben lejárandó, de már megitélt tartási részletekre biztosíték követelésének nincs helye. T. 1005. 851. S) Házastársak ügyletei. Házastársak, közel rokonok közötti vagyonátruházás, I. a Kötelmi jogban a Vagyonátruházás megtámadása alatt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom