Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

LXXXVIII Rendszeres tárgymutató. i) A házastársak kölcsönös tartási kötelezettsége. Ha hagyaték nincs, a férjnek kötelezettsége a gyógyítási és temetési költség viselése. Sz. 977. 825. A H. T. 90. §-ának rendelkezése az ideiglenes nőtartás iránt indított sommás perekben nem alkalmazandó. Ko. 615. 473. Az ideiglenes nőtarlás kérdéséhez. Ko. 603. 455. Ha a nő a bontóper előtt vagy annak folyama alatt férjével vagyoni viszonyait közjegyzői okirattal rendezi s ennek rendjén nőtartási igényéről le is mond, ez a szerződés a jó erkölcsökbe nem ütközik, ez esetben azonban a nő ideiglenes nőtartást sem igényelhet, ha a férj szolgaitatott is okot a különélésre. Ko. 631. 497. A házas együttélést indok nélkül félbeszakító nőnek tartásdíjra jogos igénye nincs. M. 718. 620. A feleség tartás helyett tartásdíj fizetését férjétől akkor követelheti, ha a nő jogos okból szakította meg a házassági együttélést. K. 761. 669. A vétlen nőnek tartás megítélendő, ha a különélésnek a férj vagy hozzátartozóinak tűrhetetlen magaviselete az oka. Sz. 960. 816. Nőtartásra csak annak a feleségnek van jogos igénye, a ki a maga részéről a házassági kötelességeket híven teljesítette vagy azoknak teljesítését megkísérelte s e tekintetben őt vétkesség vagy mulasztás nem terheli. T. 994. 838, Nőtartás nem jár annak a nőnek, a ki magaviseletével a köteles hűséget és tisztességes magatartást megsértette. Gy. 505. 376. Tartásdíjra igényt nem tarthat az a nő, a ki a házassági életközösség megszakítása után és a különélés tartama alatt erkölcstelen, vaey a hitvestársi hűséggel össze nem eeyeztethető életmódot folytat. N. 749. 661. Habár a nő különélésére a férj szolgáltatott okot, a nő mégis elveszti a tartáshoz való igényét, ha a különélés után a házassági hűséget megszegi azáltal, hogy egv idegen férfival ágvassági viszonyban együtt él. P. 809. 706.* Ha a férj a nőnek idegen községbe egyedül és sűrűn való járását ellenzi, úgy ezzel a félreértésekre és izgalmakra okot adó eljárással a nő felhagyni tartozik. B. 131. 122. A nő férjét, midőn ez a közös lakásból saját hibáján kívül távozni kényszerül, külön hívás nélkül is követni tartozik és a nem követésnek el nem fogadható indoka az, hogy a férjnek a kényszerű távozásakor azonnal tán nincs megfelelő rendes másik lakhelye. B. 255. 192. Nem jár nőtartás, ha a durva bánásmódnak nem a férj vétkessége, hanem a siketnémák szellemi elhanyagoltsága az oka. K. 57 9. 43S. Tettleges bántalmazás a műveltség alacsonyabb fokán álló nővel szemben is jogos indok arra, hoey a nő a közös háztartást elhagyja. T. 1017. 857. Hirtelen felháborodás szülte egyszeri fenyegetés az életközös-