Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Rendszeres tárgymutató. I.XXXV Ingatlan hozomány haszonélvezete a férjet illeti, bárkitől, a ki azt tőle elvonja, — követelheti. Ko. 638. 508. El nem használható hozományi lárgj a feleség külön vagyona marad. K. 554. 424. Hozomány csak a házasság jogilag megszűnése után követelhető ugyan vissza, azonban veszély beállta esetén ennek biztosítása előbb is igényelhető. Ko. 057. 543. A hozomány kiadását a férj nem követelheti, midőn a felek ténylegesen különválva élnek. M, 092. 601. Hozomány átadását a férj nejétől a már megindult házasságfelbontási per lolyama s a kereset óta már fennálló különélés ideje alatt a saját külön előnyére most már nem követelheti és nejének erre vonatkozó esetleges visszakövetelési igényét biztosítani köteles. Ko. 622. 483. Az, hogy a hozomány a házasság tartama rlalt vissza nem követelhető, nem jelenti egyszersmind azt. hogy a férj a hozományt nejének a házasság tartama alatt joghatályosan vissza nem adhatná. B.378. 271. Hozomány visszaadása. B. 379. 271. Jegyajándék. B. 214. 166. A házasság felbontása előtt a nő csakis azoknak az ingóknak a kiadását követelheti, a melyek jellegüknél fogva mint szoros értelemben vett kiházasítási (kelengye) tárgyak részint a nőnek kizárólagos használatára szolgálnak, részint a különválás tartama alatt az ő személyes szükséglete és megélhetési szempontjából nélkülözhetlenek. M. 720. 622. P) A közszerzemény. Külön vagyon. Hitbér. L. Igényper a. is. Hogy a közszerzemény tekintetében a Jászkún statútumok avagy az általános magánjogi szabályok alkalmazandók-e, attól függ, hogy a házasság kötésekor a lérj hol bírt községi illetőséggel. B. 172. 144. Hogy a nőnek a házassági életközösségnél fogva van-e közszerzeményhez igénye, rendszerint a férjnek a házasságkötés idejekor fennálló személyi állapota az irányadó. B. 172. 143. A házasság megszűntekor mutatkozó és nem pusztán a gazdasági általános értékemelési tényezők hatására előálló vagyoni szaporulat a közszerzemény. P. 806. 705. A közszerzemény csak az a vagvontöbblet, amelylyel a házastárs vagyonának értéke a házasság megszűntekor meghaladja"a különvagyonának azt az értékét, a melyet a házasság létrejöttekor és illetve a szerzés idejében képviselt, miből tehát nyilvánvaló az, hogy a közszerzemény az illető házastárs összes vagyonának a jelzett időpontban való megállapítása nélkül meg nem határozható. K. 514. 383. Közszerzeménynek helyesen csak az az értéktöbblet tekinthető, a mely a házasságkötés előtt megvolt s a házastársak egyikére vagy