Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

LXXXYI Rendszeres tárgymutató. másikára a házasság tartama alatt öröklés vaev eevéb ingyenes szerzésmód útján szállott vagyonok értékén felöl jelentkezik. B. 375. 270. Ingatlanoknak az idő folyamán beállott esetleges értékemelkedése egymagában a közszerzemény alapját nem képezi. T. 1041. 871. Az a vagyon, a mit a házastársak a házasság tartama alatt szereznek, még ha a szerzett ingatlan vagyon az egyik házasfél nevére íratott is, közszerzeménynek vélelmeztetik. B. 361. 260. Azon ingatlanokra vonatkozólag, a melyek a házasság tartama alatt szereztetnek, bármelyik házasfél nevére lett is egyébként azok tulajdonjoga telekkönyvileg bekebelezve, az a jogvélelem áll. hogy közszerzeményt képeznek. T. 1041. 870. Nincs kizárva annak a bizonyítása, hogy az ingatlanok egyik házastárs külön vagyonát képezett pénzen lettek szerezve, mely esetben azok nem válnak közszerzeménynyé, hanem az azt megszerző házastársnak külön vagyonává. T. 1041. 871. Nincs olyan jogszabály, hogy a házasság felbontása, illetve megszűnése előtt a nőt férje ellenében tartáson kívül egyéb vagyonjogi igény nem illetné. P. 802. 702. A házasság megszűnésekor maradt vagyonból különállóan egyes vagyontárgyaknak közszerzeményi jellegét egyedül a közös szerzés ténye alapján, — az összes vagyon számbavétele nélkül megállapítani nem lehet. K. 576. 430. A mikor a felében a másik házasfelet megilletőnek elismert vagyon egyoldalú elvonásáról van szó, az ezzel szemben érvényesített jog nem közszerzemény megosztását czélozza, hanem a közös vagyonra nézve meg nem engedett kizárólagos rendelkezés megszüntetését. Gy. 500. 372. Nem közszerzeményt, hanem közös tulajdont létesít a házasság tartama alatt szerzett vagyonnak a házastársak közös tulajdona gyanánt bekebelezése, lí. 588. 444. A házasság megszűnése előtt a vagyon gyarapodása vagy apadása tekintetében a végeredmény bizonytalan lévén, a házasság tartama alatt közszerzeményi igénvek érvényesítésének sem lehet helve. B. 172. 144. A nő a házasság tartama alatt a férjével közösen szerzett vagyonnak a fele részét a férj külön vagyonára való tekintet nélkül követelheti. Gy. 485. 362. A házasság tartama alatt közösen szerzett és megtakarított pénz, ha a felek mindkettőjük neve alatt helyezték el a takarékpénztárba, őket közösen illeti. Gy. 500. 372. Férj üzletvezetői tevékenysége egymagában véve nem szolgál a férj javára az ingók felerészbeni tulajdonjoga megszerzésének jogczíméül. T. 1033. 866. A házasság tartama alatt a nőt a közös lakás elhagyására kötelezni nem lehet. B. 246. 186! Házastársak közös vagyonának kezelőjéül a házasság fennállása és az együttélés tartama alatt a férj tekintendő. B. 136. 125, A házasság tartama alatt közösen szerzett vagyon felett a kezelés