Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

66 Budapesti kir. Ítélőtábla. megfelelően igazolják. Szóbeli végrendelet igényjogosultságot nem ad. A kir. törvényszék Ítéletének indokolása szerint felperest keresetével azért utasította el, egyebekben lényállást nem állapítva meg, hogy V. J.-nének a periratokhoz C. alatt hiteles másolatban csatolt végrendelete az írásbeli végrendeletre az 1876 évi XVI. t.-cz. 6. §-ában előírt feltételeknek, s azok közül nevezetesen annak, hogy az okiratra az írni és olvasni nem tudó végrendelkező nevét az írni és olvasni tudó tanuk egyike mint névaláíró aláírja, nem felelvén meg ez nem oly végrendelet, a minőt az alapszabálynak idézett rendelkezései megkívánnak. Felperes felülvizsgálati kérelmében azt hozza fel, hogy alperes kötelezettsége az 1910. Ö. 445. számú hagyatéki átadó végzésben megállapíttatott, így eme kötelezettsége jogerőre emelkedett, a biróság jogszabályt sértett, midőn alperes kérésére a végrendelet érvényének bírálatába bocsátkozott, daczára annak, hogy az örökösök azt érvényesnek fogadták el; ez a panasz nem alapos, mert a fentiek szerint az alperest a fizetési kötelezettség csak a törvényben előírt kellékekkel ellátott írásbeli végrendelet alapján terheli, tehát jogukban állott ezt a kérdést felvetni, s a törvényszék nem sértett jogszabályt, midőn ennek bírálatába bocsátkozott, s helyesen döntött, midőn az említett kellék-hiányra tekintettel a végrendeletet, mint nem írásbeli végrendeletet érvénytelennek mondotta ki. Panaszolja felperes azt is, hogy a kir. törvényszék jogszabályt sértett, midőn a C. alatti végrendeletet, mint szóbeli végrendeletet érvényesnek nem mondotta ki; ez a panasz sem alapos, mert ennek kimondására az alapszabályok 43. §. c) pontjának utolsó mondatára tekintettel, mely kimondja, hogy a szóbeli végrendelet igényjogosultságot nem ad, szükség nem volt. Ezek szerint, mivel felperesnek az a panasza, hogy az alapszabálynak ez utóbbi rendelkezése jogilag hatálytalan lenne, szintén meg nem áll, mert az sem tilos, sem pedig lehetetlen rendelkezést magában nem foglal, felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani.