Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Budapesti kir. ítélőtábla. 07 42. Utóöröklés. Törlési kereset azon az alapon, hogy az ingatlan eladója nem volt jogosítva az eladásra s erről a vevő a telekkönyvi okiratgyüjteményből meggyőződhetett. (1914 márcz. 27. 19131G. 1682. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az 1873. évi szeptember hó 2-án végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt P. F. hagyatékának 1874. évi július hó 24-én történt tárgyalása alkalmával az örökhagyó özvegy P. F.-né és hat kiskorú gyermekei között az örökhagyó nevén álló nőténcsi 79. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanok tekintetében árvaszékileg jóváhagyott oly értelmű egyesség jött létre, hogy az ingatlanok tulajdonilag felerészben a nevezett özvegynek, a másik fele részben a hat kiskorú gyermeknek adandók át, mindazonáltal az özvegyet illető részre nézve oly korlátolással, hogy az özvegy elhunytával erre az illetőségre az öröklési jog az ő kiskorú gyermekeit illeti s ez telekkönyvileg is biztosítandó. A most emiitett egyesség értelmében hozott 1874. évi szeptember hó 1-én 13,245/874. szám alatt kelt hagyatékátadó végzés alapján a nőténcsi 79. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokra a tulajdonjog felerészben a hat kiskorú örökös, másik felerészben pedig özv. P. F.-né javára, egyidejűleg az utóbbinak jutott felerész illetőségre az öröklési jog a hat kiskorú örökös, közöttük az itteni felperes javára is bekebeleztetett (1. a csatolt 79. számú tjkv. B. 5—17. alatti bejegyzéseket). Ezek után özv. P. F.-né a Rétságon 1911 évi deczember hó 5-én kelt adásvételi szerződéssel a neki jutott fele rész ingatlant eladta P. F. és neje Sz. V. itteni alpereseknek s ezek javára a tulajdonjog a szerződés alapján B. 34., 35. sorszám alatt bekebeleztetett. A felek előadása szerint özv. P. F.-né az 1912. év folyamán elhalt. Kzen tényállás mellett a felperes azt vitatja, hogy a néhai özv. P.-né és az alperesek közt létrejött adásvételi szerződés az ő testvérei javára telekkönyvileg is biztosított utóöröklési jog fennállása melett eredetileg érvénytelen, s igy az alperesek az annak alapján bekeblezett tulajdonjoguk kitörlésének tűrésére kötelezendők. 5*