Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

58 Budapesti kir. ítélőtábla. miatt tett panasznak jogos alapja nincs. A felperes csatlakozási kérelme tehát sikerre nem vezetett. Az alperes felülvizsgálati kérelme azonban alapos. Az igaz, hogy a rögtönös elbocsátásra alapul szolgáló szerződésszegés ellenére a felperest nem lehet elzárni annak a bizonyításától, hogy az alperes nem élt azonnal a mondott jogával, hanem csak később érvényesítette azt, a mikor őt már arról lemondottnak kell tekinteni. Alapos azonban az a panasz, hogy ebben a részben a megállapított tényállás alapján ezt a kérdést elbírálni nem is lehet. A felebbezési bíróság ugyanis abból, hogy az alperes tudott a felperes szándékáról, hogy a felperes egy lap nyomására az alperestől ajánlatot is kért és hogy az alperes a falragaszvállalat tulajdonosa és mégis csak akkor tiltakozott a felperes eljárása ellen, a mikor a felperes a lapját már hirdette és teljesen előkészítette, azt a következtetést vonta le, hogy az alperes nem járt el jóhiszeműen és hogy a felperes az alperes magatartása következtében bízhatott abban, hogy az alperesnek a terv ellen nincs kifogása. Ez a döntés azonban téves. A felperesnek állott ugyanis érdekében, hogy a szolgálati szerződésére való tekintetlel tervéhez az alperes hozzájárulását megszerezze. Az alperes a hozzájárulását magatartásával is kifejezésre juttatta ugyan, de éppen azért, mert nyilatkozni nem tartozott, azt a magatartását, hogy a tervezgetéssel és egy lap nyomására kért ajánlattal kapcsolatban még nem tiltakozott, még hozzájárulásnak vagy jóhiszeműség ellen való megtévesztő eljárásnak tekinteni nem lehet, mert a tervezgetések során bízhatott még abban, hogy a terv kivitelre esetleg nem kerül és így a tiltakozás egyelőre fölösleges. Más a helyzet attól az időponttól kezdve, a mikor az alperes megtudta, hogy a felperes a tervét már végrehajtja és a lap megalapítását és megjelenését hirdeti. Ezzel ugyanis a felperes már tényleg szerződésellenesen járt el, minthogy a vállalkozását, a mely az alperes lapjának hátrányára szolgálhalott, azzal a közönségnek tudtára adta. Ha az alperes ennek tudatában sem tiltakozott azonnal a felperes vállalkozása ellen és valamely figyelembe vehető ok nélkül engedte, hogy a lap meg is jelenjen, akkor utóbb azt valamely egyéb különös ok hiányában az azonnali elbocsátás alapjául nem érvényesítheti. Azonban egyedül abból, hogy az alperes a falragaszvállalat tulajdonosa, még nem