Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Budapesti kir. ítélőtábla, következik, hogy a falragaszról tudott is és így a tényállásnak ebben az irányban való további tárgyalása nélkül az ügyet érdemben végleg elbírálni nem lehet. :$7. Fizetések megszüntetésének és az arról való tudomásnak kérdése. (1914 márcz. 17. 1913 G. 1535. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az irányadó tényállás szerint a közadós ellen a Magyar hitelbank r.-t. gyöngyösi czég javára 1912 évi május hó 29. napján kielégítési végrehajtást foganatosítottak és a felvett jegyzőkönyv szerint a közadós intézeti helyiségében három teremben a felszerelést lefoglalták. Hogy azután a felek között egyezség kiséreltetett meg s a végrehajtató a végrehajtás folytatását felfüggesztette, ez nem változtat azon a tényen, hogy közadós tűrte a foglalásnak az üzleti helyiségében foganatosítását, a miből nyilvánvaló, hogy a közadós a fizetéseit már akkor megszüntette. Minthogy azonban közadós jogcselekményének a csődtr. 27. §. 2. pontja alapján való megtámadhatósága szempontjából nem elegendő a fizetések megszüntetésének valamely külső jelensége, hanem az is szükséges, hogy erről a másik félnek a kielégítés elfogadásakor tudomása legyen, a tényállás szerint pedig arra nincs adat, hogy az alperes az említett kielégítési végrehajtásról tudott, ezért ezen körülmény alapján a megtámadás helyet nem foghat. A fizetések megszüntetésének külsőleg felismerhető tényét illetőleg a gyakorlat megállapodott ugyan abban, hogy bizonyos tipikus jelenségeket a fizetések megszüntetésének jelenségeiül kell tekinteni: de az eseteket kimerítő jogszabály vagy gyakorlat nincs, hanem a meglámadhatás feltételeire vonatkozó adatokat rendszerint az eset körülményeinek figyelembevételével kell elbírálni. A fennforgó esetben különösen figyelembe kell venni, hogy úgy a közadós, mint az alperes pénzintézet és így pénzintézet állván pénzintézettel szemben, kölcsönösen kell ismerniök azokat a jelenségeket, a melyek valamely pénzintézetnél nemcsak fizetési zavarra, hanem már a fizetések megszüntetésére mutatnak. A pénzintézet a hitelforgalom közvetítője, a hitelélet rend-