Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Budapesti kiv. Ítélőtábla. 51 a csatornák tekintetében magánjogi viszonyban nincs, hanem a csatornaügyet tisztán a közjó szempontjából mint közügyet kezeli. Oly tényeket azonban, melyekből ez a jogi következtetés okszerűleg levonható lenne, a felebbezési bíróság meg nem állapított. Mert ez a jogi következtelés csak akkor állhatna meg, ha az a csatorna, melynek hiányosságával a bekövetkezett kárt a felebbezési biróság okozati összefüggésbe hozta, oly csatorna volna, a melynek építése és fenntartási költsége az 1870 évi X. t.-cz. 17. §. e) pontja és 26. §-a, illetve a 2. alatti szabályrendelet 6. §-a értelmében a főváros által fedeztetnék egészben vagy legalább is túlnyomó részben. Perdöntő pedig ennek a kérdésnek tisztázása azért, mert ha a kérdéses csatorna tekintetében a főváros a telektulajdonosokkal magánjogi viszonyban nem állt és azt tisztán a közjó szempontjából létesítette és kezeli, úgy a bekövetkezett kárért csakis akkor lehet felelős, ha a kérdéses csatorna létesítése és fenntartása vagy a felperesek magáncsatornájának abba bekapcsoltatása körül nagyobbfokú gondatlanság (culpa lata) esetleg vétkesség (dolus) terheli, de még ez esetekben is viszont kizárja a felelősséget az, ha a károsodás vis major következménye. Az előbbi kérdés, a culpa lata tekintetében azonban a felebbezési biróság kiindulva abból a nem helyes szempontból, hogy a felelősséget megállapítja már az, hogy a csatorna az adott, vis majornak nem minősíthető esetben szöknek bizonyult, tényállást egyáltalán meg nem állapított. Culpa lata vagy vétkesség pedig csak azon tények esetén forogna fenn, ha a főváros a kérdéses csatorna létesítése és karban tartása (gondozása) körül az előírt szabályoktól lényegesen eltért vagy az előírt gondozási szabályok megtartását, esetleg az illetékes hatóságok által elrendelt vagy az érdekeltek által indokoltan megsürgetett javítások vagy átalakítások teljesítését elmulasztotta, vagy a felperesek magáncsatornájának bekapcsoltatásánál az előreláthatóan és lényegesen közrejátszó terepviszonyokat figyelembe nem vette. Mindezekhez pedig szükséges annak nyomozása és megállapítása is, hogy a fennálló szabályok tekintettel a csatornák vízbefogadási és vízlevezetési képességére, mekkora területek vizeinek levezetésére mily méretű csatornákat írnak elő, s a kérdéses csatorna ennek megfelel-e eredeti létesítése és mostani karban léte szerint, az illetékes hatóságok nem rendeltek-e vagy az érdekeltek indokol4*