Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

52 Budapesti kir. Ítélőtábla. tan nem kérték-e valamely javítást vagy átalakítást és hogy a felperesek telke a csatorna színvonalához mérten miképen fekszik. Ezekről a kérdésekről a felek a perben tárgyallak is, sőt részben bizonyítékokat is ajánlottak, illetve azok be is szereztettek, de a kérdések vizsgálatát, illetve a bizonyítékok beszerzését, illetőleg a beszerzettek mérlegelését mint különösen a F. E. és L. K. tanuk vallomásaiban foglalt adatokat, valamint az utóbbi tanú vallomásának a közmunkatanácsnak a főcsatorna megépítésére vonatkozó rendelkezéséről szóló része és a közmunkatanács átiratának ide vonatkozó része között eltérést a felebbezési bíróság mellőzte. A vis major kérdésében pedig a felebbezési bíróság kizárólag a meteorológiai intézet átiratai alapján azt állapította meg, hogy a szóban forgó esőzés nem haladta meg azt a mértéket, melylyel számolni kell. Az igaz ugyan, hogy a S. E. T. 64. §-a értelmében a ténybiróság a bizonyítékok megválasztásában és mérlegelésében szabadon jár el, de ugyanazon törvényszakasz szerint az összes adatokat tüzetesen mérlegelni tartozik. Már pedig a felebbezési bíróság egyáltalán nem vette tekintetbe a nevezett intézet mindkét átiratában kiemelt azt az adatot, hogy a kérdéses napon egy másik közelfekvő észlelő 95 mm esőt jelzett, mely az utóbbi 30 év alatt még sohasem észlelt mennyiség, s ennélfogva annál kevésbbé vizsgálta azt, hogy ez a 95 mm eső mily idő alatt esett le, vájjon ebben nincsen-e benne annak a mindkét esőnek mennyisége, a mely a kereset szerint 1911 évi május hó 31 -én két izben délután és éjjel esett le és hogy ez utóbbi esetben a délutáni eső vízmennyisége mennyiben folyhatott le az éjjeli eső bekövetkezése előtt, illetve mennyiben gátolta az utóbbi eső lefolyását a csatornában. De mindezek mellett még a felperesek kártérítési igényének mérvére, illetve esetleg a kár megosztására nézve lényeges az a körülmény is, hogy az előző évi vízkiömlés után felperesek vagy szomszédos érdekeltek azt.az alperesnek bejelentették-e és őt az ujabbi károsodás meggátlása végett a szükséges rendelkezések megtételére felhivták-e. Már pedig a felebbezési bíróság e tekintetben sem állapított meg tényállást. Nem lehet kiinduló pont az, hogy a csatornáknak csakis az ürülék- és szennyvizek elvezetésére kell alkalmasaknak lenniök, mert ha a csatornák csakis e végből létesíttetnek is, kétségtelen,