Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)
50 Budapesti kir, ítélőtábla. tése és végrehajtása, valamint akadályok és panaszok esetében a határozathozatal a közigazgatási hatóságokat illeti. Ha tehát az érdekeltek a katonai gyakorlótérnek való használatot sérelmesnek tartják, a vonatkozó hatósági intézkedés ellen csak közigazgatási úton kereshetnek orvoslást. Hogy az I. r. alperes, a város a gyakorlótér kijelölésénél és megszerzésénél közreműködött, ez az 1879 : XXXVI. t.-cz. 12. és 13. §-a értelmében a hivatali hatásköréhez tartozott és így abból, hogy az I. r. alperes pénztárából az érdekeltek évi 1000 korona összeget akár bér czímén is kaptak, ezt a viszonyt még bérleti viszonynyá nem teszi. Az 1000 korona fizetésében való megegyezést, bárminek minősítették is azt a felek, csak az 1895: XXXIX. t.-cz. 12. §-ában említett és a közigazgatási hatósággal egyetértőleg létrejött barátságos egyességnek lehet tekinteni és ha a felperes a barátságos egyesség hatályát megszüntetni kívánja, azt közigazgatási uton kell érvényesítenie, minthogy az idézett törvényszakasz értelmében csak kisajátítás esetén és pedig a közigazgatási úton megállapított kártalanítási árral meg nem elégedő fél követelheti a birói kártalanítási eljárást. 33. Kártérítés a székesfőváros ellen csatorna hiányosságából származott kárért. A bíróság indokolási kötelessége. Bíróság hatáskörébe tartozik annak az eldöntése, hogy a köztestület bizonyos közszempontokat szolgáló intézmény létesítésénél nem köveiett e el valamely magánjogi károsodást okozó nagyobbfokú gondatlanságot azokkal szemben, a kiket a kérdéses intézmények igénybe vételére, s ezzel magánjogi érdekeiknek a közintézménynyel való összekapcsolására reá kényszei ített. A főváros mint közjogi testület által okozott magánkárokért pedig a főváros közönsége mint a főváros magánjogi személyiségének megnyilvánulása felelős. (1914 febr. 25. 1913 G. 1396. sz. a.) A kii*. ítélőtábla: A felebbezési bíróság Ítéletében abból indult ki, hogy az alperes, a székesfőváros a telektulajdonosokkal