Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

42 Budapesti kir. ítélőtábla. zetbe vonult vissza; az ideiglenesen kirendelt üzletvezetőség, a mely éppen ez időtájt jutott a felperes visszaélésének tudomására, nem akarta a rögtöni elbocsátást a szanatóriumban gyógykezelés alatt álló felperessel levélileg közölni, hanem elhatározását a legelső alkalommal, a mikor a felperes betegsége után a bankba bejött, vele szóval tudatta. Ilyen körülmények között az alperes hallgatását nem lehet megbocsátásnak venni, mert ezt eléggé megmagyarázza a felperes betegsége és távolléte. Ennek folytán április 23-án az alperes még mindig jogszerűen bocsáthatta el rögtöni hatálylyal a felperest. Eddig a napig megszolgált fizetését vagyis a 23 napra járó 638 korona 94 fillért azonban ebben az esetben is tartozott volna neki megfizetni. 28. Mozgófénykép-szinházvállalat, mint kereskedelmi üzlet. Ily üzlet átvevőjének felelőssége, (1914 jan. 30. 1913. G. 1128. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felülvizsgálatnál immár nem vitás tényállás szerint az alperes részvénytársaság szerződés utján útvette a F. és G. bejegyzett rövid- és díszműárú nagykereskedő czégtől ennek mozgófénykép szinházvállalatát és tudomással birt az átruházás idejében az átruházónak az üzletből eredő keresetileg érvényesített kötelezettségéről. A felebbezési biróság marasztaló Ítéletét az alperes első sorban azon az alapon támadja meg, hogy a kereseti kérelmen túlterjeszkedett a döntés, mert a felperes csak mint a F. és G. czég jogutódját kérte az alperest marasztalni, jogutódlás pedig meg nem állapítható, mert csak üzletátvélel esete forog fenn. Ez a panasz alaptalan, mert a perben érvényesített igényeknek jogi minősítése a biróság feladata s így a helytelen minősítés a jogalkotó tények előadásának módosítása nélkül a felperesnek hátrányára nem szolgálhat. Panaszolja továbbá az alperes, hogy a mozgófénykép-szinházvállalat nem kereskedelmi üzlet és tévesen tekintette azt a felebbezési biróság a fennforgó esetben ilyennek a K. T. 260. §-a alapján, mert a mozgószinház nem tartozott a P. és G. czég üzletének folytatásához, a mennyiben ennek rövid- és díszműárúüzletével