Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

34 Budapesti kir. ítélőtábla. gálások be ne következzenek; ha pedig ezt alperes a megszabott határidő alatt nem teljesíti vagy azt be nem fejezi, a bíróság feljogosítja a felperest, hogy a kijavítási és megerősítési munkákat 1000 korona költségen belül alperes terhére végeztethesse. A felperes kereseti, illetve módosított kereseti kérelme és ennek megfelelőleg a marasztaló Ítélet is határozatlan és a felek között peressé vált jogvitát véglegesen el nem dönti. Felperes vagylagosan munka teljesítésére vagy 1000 korona kár megtérítésére irányozta keresetét. A biróság elmulasztotta megállapítani azt, hogy alperes mely meghatározott helyreállítási, illetve javítási munkálatokat tartozik végezni a felperes által felállított 1000 koronás értékhatáron belül. Tehát alperes a részére megállapított választási jogával nem is élhet. Viszont habár kártérítési jogalapja az általános magánjog szabályaiból ered, de alperes kártérítési felelőssége szerződésen és vétkességen kívül álló jogalapból származik : lényegileg nem egyéb, mint az általa létesített és fenntartott közmű okozta érdeksértések helyreállítása iránti kötelezettsége, mely kártérítési igényt ad felperesnek, a mely igény kártalanítása ép úgy valódi és teljes kell legyen, mint a kisajátítási eljárás körében eszközlendő kártalanítása. (1881 : XLI t.-ez. 23. §.) Felperes módosított kereseti kérelme szerint alperes arra kötelezendő, hogy 1000 korona értéken belül hozza a háznál megállapított rongálásokat olyan állapotba, hogy a ház a további rongálásoktól mentes legyen. Ezen marasztalási kérelem és a marasztalás ez alapon határozatlan, mert nem enyészteti el az ellentmondást, mely abban nyilvánul, hogy az előre meghatározott érték 1000 korona korlátain belül még határozatlan terjedelmű javításokat akar eszközölni a felperes. Végül kétség merülhet fel a tekintetben is, hogy az 1000 korona az ez idő szerint megállapított érdeksérelem ellenértéke avagy végleges és teljes kártérítés megtérítése lenne. Minthogy a felebbezési biróság a S. E. 37. §-ának rendelkezése daczára nem gondoskodott arról, hogy a felperes homályos kereseti kérelmét szabatosan és a felek közti vitás jogviszony végleges rendezésére alkalmas módon előterjeszsze, oly tényállást sem állapított meg, a melynek alapul vétele mellett az ítélet nem szabatos rendelkezése a kártérítés mérve és módját illetőleg megfelelő rendelkezéssel lenne pótolható, így az ügy végleges döntésre nem alkalmas.