Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Budapesti kir. ítélőtábla. 7 5. Kártérítés a bérbeadó ellen javítási munkának kíméletlen módon végrehajtása miatt. Rögtöni halályú felmondás jogának nem gyakorlása nincs útjában a kárigény érvényesítésének. (1913 október 16. G. 438. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság mint nem vitás tényt állapította meg, hogy az alperesnek király-utczában levő házában, a hol felperes az első emeleten egy férfi és női kalapüzlethelyiséget bérelt, az 1909 évi húsvét előtti héten tatarozási munkálatok végeztettek. V. V. tanú vallomásából pedig tényként azt állapította meg, hogy alperes munkásai a lépcsőházban, a honnan felperes üzlethelyisége nyílott, létrán dolgoztak úgy, hogy a közlekedésre csak 40—50 cm. tér maradt, a folyosókon pedig az ott felállítva levő bakok között kellett elmenni. E tényállást a kir. Ítélőtábla kiegészíti még azzal, hogy felperes 1909. évi április hó 7-én alpereshez a D) alatt csatolt levelet intézte, melyben tekintettel a közelgő ünnepekre, a lépcsőházban folyt munkálatoknak a húsvét utáni időre halasztását kérte. A fővárosi lakbérleti szabályok 18. §-a szerint a bérbeadó, a házán szükségessé vált javítási munkálatokat a bérlővel szemben kíméletes módon tartozik végeztetni. Minthogy azonban alperes a szóbanforgó tatarozási munkálatokat felperesnek levélbeni figyelmeztetése és felkérése daczára komoly szükség nélkül a húsvét előtti héten, tehát az üzleti forgalom szempontjából leghasznosabb időben foganatosíttatta, a bérlő felperes irányában semmiféle kíméletet nem tanúsított, következésképen azért a kárért, a mely a felperest ez által esetleg érte, felelősséget vállalt. A húsvét 1909-ik évben április hó 12-ére esvén, a tényállás szerint: csak néhány napi tatarozási munkát az alperes, húsvét után még az esetre is foganatosíthatta, ha valónak fogadtatik el, hogy a háznak tatarozására a hatóság részéről 1909. évi máhó l-ig kapott határidőt. Nem sértett tehát anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság, midőn alperes kártérítési felelősségét megállapította. Nem helyt álló alperesnek a lakbérleti szabályok 18. § ából merített az a védekezése sem, hogy felperes, a mennyiben a bérlemény hasz-