Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 565 Mindig a concret körülmények, jelesül: az árú minősége, mennyisége, a közeli piaczok milyen forgalmas volta stb., határoznak annak eldönthetése végett, hogy valamely fél a rendes kereskedői gondossággal járt-e el akkor, a mikor a szabad kézből való eladás helyett a nyilvános árverésen való eladást választja. Hogy a kir. Curia fenti Ítéletének alapjául a jelenlegihez hasonló tények szolgáltak volna, az ítélet indokaiból ki nem tűnik. Ezek után most már az a kérdés, hogy az eladó alperes a tojásárúnak nyilvános árverésen való eladása körül a rendes kereskedői gondossággal járt-e el? A C. D. alatti bizonyítványoknak nem „kifogásolt tartalma szerint az alperes a Szeretfalvához nem messze "eső Szamosujvár városában és Retteg községben az árverést megelőző napon a nyilvános eladás idejét és helyét közhírré tétette. Helyes tehát a felebbezési bíróságnak erre vonatkozóan tett az a kijelentése, hogy ez által az eladó alperes az árverés sikerét biztosítani kívánta. • Ezzel szemben egymagában az a körülmény, hogy a «Bistritzer Zeitung» czímű lapban csak az árverést megelőző napon lett közzé téve a nyilvános eladás ideje és helye, a fennforgó körülmények között nem vonja maga után a rendes kereskedői gondosság hiányát, annál kevésbbé, mert Besztercze az előleges birói szemléről felvett jegyzőkönyv adatai szerint Szeretfalvához csak 11*44 kilométer távolságra esik, tehát a beszterczei lakósok is abban a helyzetben voltak, hogy az árverés helyén megjelenhettek. Az pedig alaptalan érvelés, hogy az alperest mulasztás terhelné azért, hogy az árverés helyéről és idejéről a felperest nem értesítette, mert a K. T. 351. §-ának utótétele értelmében a vevő csak a már megtörtént eladásról volt értesítendő, a mi . pedig megtörtént, de különben ennek hiánya sem érintené az eladás érvényét. Ezek szerint tehát a nyilvános árverésen való eladást a felperes vevő, mint saját rovására történtet elismerni tartozik. Az pedig nem vitás, hogy a szerződésszerű vételár összege kitesz _ 4633 K-át, a nyilvános árverésen bejöU . 3410 K és így az árkülönbözet „ 1223 « Az sem vitás, hogy az árverési költségek összege kitesz „ _ 162 K-át, az előleges szemle költsége pedig _ , 209 K 27 f-t.