Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

564 Kolozsvári kir. ítélőtábla. 3410 korona folyt be, tehát ládánként 83 korona 19 fillér, a mi a ládánkénti 113 korona eladási árral szemben nem tekinthető, felette nagy különbözetnek. Továbbá nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy kérdés tárgyát képezheti, mikép 41 láda tojásnak a közelebbi kisebb piaczokra szabad kézből haladéktalanul leendő eladás végett való vitele esetében elérhető lett volna-e oly eredmény, mely az akkori piaczi árnak megfelelt volna, mert hiszen nem indokolatlan érvelése az alperesnek az, hogy a nagyobb mennyiségű tojásárúnak a Szeretfalvához közel eső kisebb piaczokra eladás végett való vitele esetében beállhatott volna az az eredmény is, hogy a piaczi ár az akkor jegyzettnél nagyobb mérvben leszállhatott volna. De azt is tekintetbe kell venni, hogy kétséges, mikép a nagyobb mennyiségű árú egy közel eső kisebb piaczon egy tömegben a jegyzett piaczi áron eladható lett volna-e, avagy ha nem, a könnyen megromolható tojásárú ládánkénti eladása egy piaczon rövid idő alatt valóban a jegyzett árban lett volna-e szabad kézből eladhatóEzek előre nem látható esetleges körülmények. Az pedig kétségtelen, hogy az árúnak Szeretfalváról egy közeli piaczra vitele a késedelmes vevő terhére eső fuvarozási költséggel járt volnaEzeket a körülményeket egybevetve, a kir. ítélőtábla úgy találta,, mikép a jelen esetben az alperes nem vádolható azzal, hogy rendes kereskedői gondosságát megsértette volna az által, hogy a piaczi árral biró árúknak szabad kézből való eladását nem kísérelte meg, hanem azt nyilvános árverés útján értékesítette. A kir. Guriának a felebbezési bíróság által is hivatkozott 1911 márczius 13-án 1115 1910. sz. a. hozott ítéletében (Hiteljogi döntvénytár V. kötet 167. lap) ki lett ugyan mondva, hogy az elbírált esetben az eladó a rendes kereskedői gondosságot súlyosan megsértette az által, hogy a szabad kézből való eladást meg nem kísérelte, hanem az árút nyomban nyilvános eladás útján értékesítette, de az indokolásból kitetszően ez oly esetre vonatkozik, a mikor az eladó minden elfogadható és figyelembe vehető ok nélkül tette ezt meg és a mikor az árú a piaczi árúnál tetemesen kisebb összegért kelt el. De abban az Ítéletben az. is kifejezésre van juttatva, hogy az eladó eljárása csak esetleg,, a fennforgó körülményeket mérlegelve eredményezheti azt, hogy a szóban levő eladás nem tekinthető a késedelmes vevő rovására megtörténtnek.