Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

55-2 Kolozsvári kir. ítélőtábla. rint megállapodtak a felek abban is, hogy a mennyiben az alperes a végrehajtási tömegből 600 K-nál kevesebbet kapna annál az összegnél, mely már javára sorozva volt (2316 K 65 f.), akkor a felperesnek mitsem kell fizetni, habár a csődnyitási kérvénytől el is áll. Ezekre tekintettel annak megállapítása végett, hogy a szerződés megkötésénél mi volt a felek valódi akarata s hogy az okirat tartalma a valódi akaratnak teljességében megfelel-e s hogy esetleg mennyiben nem felel meg, a kir. Ítélőtábla a felebbezési bíróságnak előbb hozott Ítéletét feloldotta s a további eljárást rendelte el. A feloldó végzés meghozása után tartott felebbezési tárgyaláson maga a felperes azt jelentette ki, hogy a «Nyilatkozat « czímű okiratban foglaltakon kívül a felek között egyéb megállapodás nem volt és bizonyítékként egyedül ez az okirat szolgál. Ezek szerint az előző itélel feloldása utáni eljárásban a felperes kereseti igényét már csupán a «Nyilatkozató czímű okiratban foglalt megállapodásokra alapította és erre nézve kérte eskü alatli kihallgatását is és az eskü alatt szintén kihallgatott alperes sem állította utóbb, hogy egyező akaratuk az okiratba fel ne vétetett volna s azt épen az ő megbízott ügyvéde állította ki. Ha pedig a szerződés tartalma a szerződő felek akaratát elég világosan kifejezi s a szerződő felek egyike sem állítja, hogy a szerződés ne tartalmazná egyező akaratukat, vagy hogy egyező akaratuk egy része az okiratba fel nem vétetett, a szerződés tartalmától való eltérő értelmezésnek, a szerződés tartalma kibővítésének, vagy a szerződéstől eltérő akaratnyilvánítás megállapításának helye nincsen. A szóbanforgó szerződés pedig azt tartalmazza, hogy abban az esetben, ha a R. J. elleni végrehajtási ügyben az 1909 : V. 659/9. sz. a. kiutaló végzéssel alperes javára sorozott 2316 K 65 fill.-t jogerősen felveheti, a felveendő összegekből a felvétel napjától nyolcz napon belül a felperesnek ugyancsak R. J. elleni követelésének apasztásáia 600 K-át kifizet, ha a felperes R. J. ellen beadott csődnyitási kérvényétől eláll. E szerint a kereseti összegnek alperes által való kifizetésének feltétele volt tehát egyfelől az, hogy az alperes a végrehajtási tömegből 2316 K 65 fill.-t kapjon meg, másfelől, hogy a felperes csődnyitási kérvényétől elálljon. Nem vitás, hogy az alperes részére a szóbaníorgó végrehajtási ügyben csak 1477 K 87 fill.-t kapott ki s hogy a felperes csődnyitási kérvényétől elállott.