Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kolozsvári kir. Ítélőtábla. A felebbezési bíróság indokolva azt, hogy a tanuknak az ügylet létrejötte körülményeire vonatkozó vallomásait miért nem vette figyelembe, a felperes eskü alatti vallomása alapján állapította meg tényként azt, hogy a «Nyilatkozata czímű okirat írásba foglalását megelőző, felperes és dr. D. L. ügyvéd alperesi megbízott között létrejött megállapodás az volt, hogyha felperes a csődkérvényt visszavonja, az alperes köteles neki G00 K-át fizetni, Ezt a ténymegállapítást az alperes megtámadta azért, mert a felperesnek az okirat tartalmával ellentétben álló vallomását figyelembe venni s őt esküre bocsátani nem lehetett volna, annál kevésbbé, mert szerinte dr. D. L. tanúnak vallomását figyelmen kívül hagyni nem lehetett. A panasz azért alapos, mert bár a felperes eskü alatti kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy a telefonon való beszélgetés alkalmával dr. D. L.-sal, mint alperesi megbízottal az volt a megállapodás, hogyha felperes visszavonja a csődkérvényt, a 600 K-át megkapja s akkor nem volt szó arról, hogy az alperesnek mely összeget kell kapnia a végrehajtási tömegből, de azt R.-től is tudta, hogy valamely összeg az alperes javára sorozva van, azonban az érintett tényállás megállapításánál a felebbezési bíróság figyelmen kívül hagyta a S. E. 64. §-ának rendelkezéseit, mert a mint fent kiemelve lett, a felperes a felebbezési eljárásban kifejezetten a «Nyilatkozatiban foglaltakra alapította keresetét, melynek érvényesíthetése attól a feltételtől is függött, hogy az alperes a részére sorozott követelést a kitüntetett összegben megkapja, de hogy az okirat tartalmával szemben miért fogadta el a felperesnek eskü alatti vallomását, a felebbezési bíróság nem indokolta. Az okirat tartalmával szemben különben is felperes lévén a bizonyító fél, az ítéletben tévesen van kimondva, hogy a felperes a bizonyító ellenfele lenne. Ily körülmények között a megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban irányadó nem lehet, annál kevésbbé, mert a felek eskü alatti kihallgatásának és az egyik fél esküre bocsátásának (S. E. 95., 96. §-ok) nem lehet helye akkor, a mikor a fent kiemeltekre tekintettel a peres felek közötti jogügylet az okirat tartalma alapján bírálható s bírálandó el. Alapos tehát az anyagi jogszabálysértésre alapított panasz, mert az optkv. 897. §-a alapján az alkalmazandó 699. §. értei-