Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)
534 Kassai kir. Ítélőtábla. ellen a rendelkezésre álló összes jogorvoslatokat és kérvényezési utat ki nem merítette. Minthogy pedig a felperesnek, mint háztulajdonosnak kötelességében és érdekében állott az alperes mulasztásának a tudomására jutása után az, hogy a rendelkezésére álló minden utat és módot kimerítsen a tekintetben, hogy magáról a további károsodást elhárítsa és az általa vett új háznak a törvényen alapuló adómentességet kieszközölje, a felperes azonban ennek a kötelezettségének kellő mértékben meg nem felelt és így e tekintetben a felperest mulasztás terheli, ez alapon pedig a kir. törvényszék helyesen döntött, a mikor kimondotta, hogy az 1910. év után kivetett adók tekintetében a károsodás nemcsak az alpeves megtévesztésére, hanem egyúttal a felperes mulasztására is visszavezethető, a mely károsodásért az alperes csak az esetben volna felelős, ha a károsodás elhárítása végett igénybe vehető igazolási és kérvényezési eljárást a felperes sikertelenül kimerítette volna. (1913 jun. 4. G. 180. sz. a.) 672. A girálti szolgabírói hivatal 1234/911. számú véghatározatából kitűnik, hogy az alperes a felperessel kötött szerződésben foglalt helyreállítási munkálatokra építési engedélyt nem kapott, hanem a szolgabírói hivatal által meghallgatott szakértő az építkezési terven oly jelentékeny változtatásokat és módosításokat tett, hogy a peres felek szerződésszerű megállapodása, az engedélyben előírt építkezés kivitelére alkalmatlanná vált, ennélfogva helyesen mondta ki a felebbezési bíróság, hogy az alperes a felperessel kötött szerződés alapján az engedély nélkül megkezdett munka folytatását a felperestől jogosan nem kívánhatta és hogy a felek által megállapított tervezettől eltérő építési engedély folytán az alperes a felperessel új megállapodásra lépni tartozott volna. Alperes azonban eskü alatti vallomásából kitűnően az építési engedélyben megváltoztatott építkezés kivitelére vonatkozóan a felperessel meg nem állapodott, hanem a felperest szerződésszerű építkezésre hívta fel, tehát a jelperestől olyasmit követelt, a minek a felperes a közigazgatási halóság határozata szerint eleget nem tehetett és így a szerződéstől jogoson elállhatott, a minek okszerű folyománya, hogy eddig felmerült munka érdemlétének megtérítését követelheti. (1913 jun. 10. G. 189. sz. a.)
