Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kassai kir. Ítélőtábla. 533 alperes eskü alatt tett vallomása alapján pedig azt is, hogy alperes fegyveres őrnek kiadott rendelkezéssel tiltotta ki a felperest a gyár üzemi helyiségeiből és ezzel felperest az alperes akadályozta abban, hogy ott további szolgálatokat teljesíthessen. A fenti tényállásból a felebbezési biróság helytelenül állapította meg a felperes felmondás nélküli önkényes távozását; mert az igazolt szóváltás miatt támadt felhevülés közben kiejtett az a nyilatkozat, hogy «többé nem dolgozom*, komoly meggondolt távozási szándéknak nem tekinthető; a mit az is mutat, hogy továbbra is a gyártelepen maradt és a szolgálattételre késznek nyilatkozott. Minthogy azonban az alperes megakadályozta a felperest szolgálata teljesítésében, annálfogva az alperes olybá tekintendő, mint a ki a felperest a szolgálatból elbocsájtotta. Az 1884: XVII. t.-cz. 94. §-ában felsorolt esetek hiányában, törvényes ok nélkül, a felmondás határidejének eltelte előtt segédjét a munkából kizáró iparos azt a felmondási határidőre járó bér tekintetében kárpótolni köteles, egyszersmind a már megszolgált bért is kiadni tartozik. (1913 máj. 28. G. 166. sz. a.) 671. A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság lényeges anyagi jogszabályt sértett akkor, a midőn bár a felperes által panaszolt azt a tényt, hogy az alperes őt (a felperest) a ház vétele alkalmával a ház adómentességére vonatkozóan megtévesztette, megállapította, ennek a megtévesztésnek a jogi következményét, vagyis az alperes kártérítési kötelezettségét az 1911 jan. 1-től már esedékessé vált, valamint az 1910. évig esedékessé váló adókra vonatkozóan még sem mondta ki. A tényállás szerint a felperes az adómentesség iránti kérelem beadásának az elmulasztásáról az 1910. év folyamán tudomást szerzett: a felperes férje a felperes nevében az 1910 ápr. 7-én az adómentesség elnyerése végett a pénzügyigazgatósághoz kérvényt adott be. Megállapította, hogy ezt a kérelmet a pénzügyigazgatóság elutasította és hogy a kérelem elutasításáról a felperes a pernek a felebbezési biróság előtti tárgyalása alkalmával már tudomást szerzett, mindazonáltal ez elutasító határozat ellen sem az igazolási eljárást igénybe nem vette, sem pedig jogorvoslattal, vagy további kérvényezéssel nem igyekezett a ház adómentességét kieszközölni, illetve hogy az elutasító határozat