Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

524 Kassai kir. ítélőtábla. felperesnek teherbenléte elhallgatásáért megbocsátott; mert az alperesnek e magatartása tekintettel arra, hogy május hó első felében a szakértői véleményből megállapíthatóan a felperesnek csak mintegy öt hónapos és palástolt terhessége laikus szemmel felismerhető nem volt, csupán arra enged jogos következtetést, hogy az alperes nejének megelőző időből eredő teherben létéről gyanakodott; és mert az alperes a házassági érvényesítési pert az 1894: XXXI. t. cz. 54. §-ának e) pontja alapján 1912. évi augusztus 25-én, tehát az 57. §-ban megállapított záros halár­időn belül megindította, a megbocsátásnak törvényes vélelme fenn nem forog, a teherbenlét elhallgatását az alperes által meg­bocsátottnak tehát tekinteni nem lehet. így nem forog fenn két­ség az iránt, hogy a felperes mástól teherbenlétét a házasság­kötéskor az alperes előtt rosszhiszeműen elhallgatta, e felől a felperest a házasság tartama alatt is tévedésben tartotta, a há­zasság tartama alatt tanúsított e magatartásával tehát a fel­peresnek az életköiösség megszüntetésére jogos okot szolgáltat­ván, anyagi jogszabályaink éi leimében ideiglenes nőtartást köve­telni joga ninc*. (1913 ápr. 16. G. 88. sz. a.) 658. Az elsőbirósági Ítélet tartalma szerint a per tárgyát képező ingatlan, mint temető a telekkönyv átalakítása előtt a mércsei 52. számú telekjegyzőkönyvben 182. hrsz. a. a gör. kath. egyház nevén annak tulajdonául volt felvéve; azonban sem a jelzett telekjegyzőkonyv nem lett beszerezve, sem tényállás nincs arra nézve, hogy a mennyiben az átalakítás előtt valóban a temető az egyház nevén állott, mily alapon történt az, hogy az átalakí­táskor, a telekkönyvi szabályok ellenére az nem a régi tulajdo­nos telekjegyzőkönyvébe, hanem a község, mint erkölcsi testület, tulajdonául vétetett fel. Tekintve pedig, hogy a tagosítási föld­könyv a tulajdonjogra vonatkozóan nem irányadó, hanem irány­adó csupán a telekkönyv tartalma; tekintve, hogy abban az eset­ben, ha a temető az átalakítás előtt a gör. kath. egyház tulaj­donául volt telekkönyvileg felvéve s nem forogtak fenn az ál­alakításkor oly anyagi jogi okok, a melyek a temetőnek, a köz­ség tulajdonául való felvételét indokolttá teszik, a temető a bőví­téséhez netalán adományozott területtel együtt jogilag a jelenben is az egyház tulajdonához tartozónak, tehát felekezeti jellegűnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom