Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

524 Kassai kir. ítélőtábla. felperesnek teherbenléte elhallgatásáért megbocsátott; mert az alperesnek e magatartása tekintettel arra, hogy május hó első felében a szakértői véleményből megállapíthatóan a felperesnek csak mintegy öt hónapos és palástolt terhessége laikus szemmel felismerhető nem volt, csupán arra enged jogos következtetést, hogy az alperes nejének megelőző időből eredő teherben létéről gyanakodott; és mert az alperes a házassági érvényesítési pert az 1894: XXXI. t. cz. 54. §-ának e) pontja alapján 1912. évi augusztus 25-én, tehát az 57. §-ban megállapított záros haláridőn belül megindította, a megbocsátásnak törvényes vélelme fenn nem forog, a teherbenlét elhallgatását az alperes által megbocsátottnak tehát tekinteni nem lehet. így nem forog fenn kétség az iránt, hogy a felperes mástól teherbenlétét a házasságkötéskor az alperes előtt rosszhiszeműen elhallgatta, e felől a felperest a házasság tartama alatt is tévedésben tartotta, a házasság tartama alatt tanúsított e magatartásával tehát a felperesnek az életköiösség megszüntetésére jogos okot szolgáltatván, anyagi jogszabályaink éi leimében ideiglenes nőtartást követelni joga ninc*. (1913 ápr. 16. G. 88. sz. a.) 658. Az elsőbirósági Ítélet tartalma szerint a per tárgyát képező ingatlan, mint temető a telekkönyv átalakítása előtt a mércsei 52. számú telekjegyzőkönyvben 182. hrsz. a. a gör. kath. egyház nevén annak tulajdonául volt felvéve; azonban sem a jelzett telekjegyzőkonyv nem lett beszerezve, sem tényállás nincs arra nézve, hogy a mennyiben az átalakítás előtt valóban a temető az egyház nevén állott, mily alapon történt az, hogy az átalakításkor, a telekkönyvi szabályok ellenére az nem a régi tulajdonos telekjegyzőkönyvébe, hanem a község, mint erkölcsi testület, tulajdonául vétetett fel. Tekintve pedig, hogy a tagosítási földkönyv a tulajdonjogra vonatkozóan nem irányadó, hanem irányadó csupán a telekkönyv tartalma; tekintve, hogy abban az esetben, ha a temető az átalakítás előtt a gör. kath. egyház tulajdonául volt telekkönyvileg felvéve s nem forogtak fenn az álalakításkor oly anyagi jogi okok, a melyek a temetőnek, a község tulajdonául való felvételét indokolttá teszik, a temető a bővítéséhez netalán adományozott területtel együtt jogilag a jelenben is az egyház tulajdonához tartozónak, tehát felekezeti jellegűnek