Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)
Kassai kir. ítélőtábla. ' 525 és így a kérdésban levő haszonvétel tekintetében a gör. kath. egyházi felekezet rendelkezése alatt levőnek tartandó, a miből ismét az következnék, hogy a jelzett esetben a községnek, mint erkölcsi testületnek, a temetőn termő fű felhasználására nézve jogszerű igénye nem lehet. Mindezek elbírálásához azonban az eddigi tényállás nem elegendő. (1913 ápr. 22. G. 95. sz. a.) 659. Igaz ugyan, hogy az ajándékozási szerződés is kétoldalú jogügylet annyiban, hogy a másoknak juttatott ingyenes vagyoni előnyt az utóbbinak el kell fogadnia, miután senkit akarata ellenére megajándékozni nem lehet; másrészt azonban jogszabály az is, hogy a vísszteher nélküli ajándékozási szerződést a megajándékozott szóbelileg, az ajándékozóit dolog elfoglalásával és minden különösebb írásbeli alakiság né'kül is joghatályosan elfogadhatja és az ekként létrejött kötelem az ajándékozásra nézve mindaddig megmásíthatatlan, a míg a megajándékozott a reáruházott jogtól el nem áll; vagy az ajándékozót az újabb cselekvési szabadságra kifejezetten fel nem hatalmazza, vagy a míg arra hálátlansága által érdemetlenné nem válik. Az ajándékozásról kiállított okiratnak az a hiánya, hogy azt a megajándékozott alá nem írta, nem szünteti meg az ajándékozás hatályát, hanem telekkönyvezett ingatlanoknál egyedül azt eredményezi, hogy az aláírás bekövetkeztéig az okirat alapján telekkönyvi jogokat nem nyerhet. (1913 ápr. 23. G. 96. sz. a.) mo. Az okirat szerint ha a kölcsönkérő a kölcsönügyletet a megszavazás előtt beszüntetné, visszavonná, vagy bármi okból lehetetlenné tenné; ebben az esetben köleles a i. pontban kikötött közvetítési díjat «visszalépési bánatpénz, illetve kötbér)) czímén megfizetni. Minthogy pedig a megállapított tényállás szerint felperes a megbízás alapján akkor már némi tevékenységet kifejtett a kölcsön közvetítése körül, a mikor alperes a kölcsönfelvételt beszüntette., felperest a B) alatti 3. pontja alapján kétségtelenül kötbér illeti meg, mely azonban a 3. pontban foglalt kikötés ellenére bíróilag mérséklendő, azon az alapon, mert csupán a kereskedelmi ügyletekre- vonatkozik, már pedig a szóbanforgó ügylet az alperesre, mint nem kereskedőre, nyilván nem