Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)
Kannái kir. ítélőtábla. 523 évűlés ily esetben az üzletszabályzat 98. §a értelmében egy évi határidő alatt be nem kövelkezhetik. Felperesnek a kamatok időpontját illető felülvizsgálati panaszát a kir. Ítélőtábla alaposnak találta, mert a K. T. 283. \. alapján kifejlődött jogszabály az, hogy úgy a kárkövetelés, mint bármely követelés után annak esedékessége napjától járnak a késedelmi kamatok. Már pedig az alperes károsító cselekménye miatt, felperes 1911. évi szeptember hó 7-én keresettel élvén, e napon, a beperesítés eredményeként megítélt kárösszeg tekintetében az esedékesség feltétlenül és annyival is inkább beállottnak tekintendő, mert felperes kárszámláját már 1910. évi november hó 18-án benyújtotta az alpereshez, majd 1911. évi február hó 17 én annak mérvét illetően már birói segélyt is szorgalmazott a szemle kérésével, ugyanazért alperes a kereset benyújtása napján már feltétlenül késedelembe esvén, az alsóbiróságok anyagi jogszabály sértésével itéliék meg csak 1912. évi november hó 13-tól kezdődően a késedelmi kamatokat. (1913 ápr. 16. G. 64. sz. a.) 657. Az orvosszakértőnek a felperes megvizsgálása alapján adott az a szakvéleménye, mikép a felperes 1912 július 4-én terhességének hetedik hónapját már meghaladta, miután a szülés 1912 augusztus 4-én bekövetkezett, alaposnak bizonyult. Egybevetve ezt a felperesnek a felebbezési bíróság előtt eskü alatt tett abbeli vallomásával, mikép ő az alperessel csak 1912 január 27-től kezdve közösült, tehát előbb nem; e tényadatokkal szemben a terhesség legrövidebb tartamának vélelmezése helyt nem foghat és e tényekből önként következik a felebbezési bíróság ítéletével ki nem zárt az a tényállás, hogy a felperes a házasságkötéskor, 1912 február 12-én már mástól teherbe ejtve volt. Tekintve, mikép a nem vitás tényállás szerint a házasságkötéskor az alperes a nejének mástól viselős állapotáról nem tudott, tekintve továbbá, hogy a felebbezési bíróság ítéletében megállapított abból a körülményből, hogy az alperes a felperesnek 1912 május 27-én a házból történt kiűzése előtt már két-három héttel mondotta T. J.-nének, hogy nem engedi meg azt, hogy neje a fattyút az ő házában szülje meg és hogy e kijelentés után még legalább egy hétig a felperessel nemi érintkezésben volt, a felebbezési bíróság helytelenül vonta le azt a jogi következtetést, hogy az alperes a
