Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

514 Kassai kir. ítélőtábla. felperes, mint a szállítmány tulajdonosa rendelkezőleg és irányítólag résztvett, helyesen mondotta ki a felebbezési bíróság, hogy az állítólagos károsodás a felperes ténykedésére, illetne a csomagolásnál való mulasztására vezethető vissza, kártérítést tehát az alperestől ezért sem követelhet. (1913 márcz. 5. G. 2, sz. a.) 644. Elsőrendű alperes a felebbezési biróság Ítélete ellen beadott felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértést panaszol elsősorban azért, hogy bár az elsőbirói eljárás folyamán a felperesi követelésre tőkében 366 K 38 f; kamatra 23 K 62 f, összesen 390 K-t birói letétbe helyezett, a fizetéssel egyértelmű ezen letétbehelyezés daczára a felebbezési biróság marasztalta. Ez a panasz nem alapos, mert a letétbehelyezés a teljesítés hatályaival csak akkor bírhat, ha a hitelező elfogadási késedelemben van, vagy ha az adós a hitelező személyében fekvő egyéb okból, vagy mert a hitelező kiléte iránt bizonytalanságban van, kötelezettségét vagy épen nem, vagy veszély nélkül nem teljesítheti. Hogy azonban ezeknek az eseteknek bármelyike fenforgott volna, azt az elsőrendű alperes letéti kérvényében minden bizonyítás nélkül csak jelzi azzal a puszta kijelentéssel, hogy a bemutatott összeget felperesnek felkínálta, de ez azt elfogadni hajlandó nem volt, hogy azonban annak ténybeli megállapítását az elsőrendű alperes kérte volna, arra nézve adat sem a felebbezési biróság Ítéletében, sem jegyzőkönyvében nem foglaltatik. A felebbezési biróság tehát nem sértett jogszabályt, a midőn megállapította, hogy a felperesnek nem a letétbehelyezéshez, de fizetéshez volt igénye s ehhez képest az alperest, a ki különben a letéti kérvényben az összegnek a felperes kezéhez leendő kiutalását nem is kérte, arra tekintettel, hogy a letétbehelyezést csak a per végső szakában eszközölte, addig a keresetet egészben kifogásolta, a letétbehelyezésre tekintet nélkül, marasztalta. (1913 márczius 11. G. 6. sz. a.) 645. A tényállásból alperesnek sem oly cselekménye, sem oly vétkes mulasztása meg nem állapítható, a mely a felperest a fa leesése által ért súlyos testi sértéssel okozati összefüggésbe hozható volna, mert ama tény, hogy alperes a félig aláfűrészelt fát társai hívása folytán otthagyta, hogy társainak rövid időre