Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

90 Budapesti kir. ítélőtábla. hivásnak azért nem felelhet meg, mert meghűlés miatt épen ágyban fekvő beteg. Alperes ezután február hó 13. napján C) alatt csatolt levéllel alperest azonnal elbocsátotta. A perben azonban bizonyíttatott, hogy felperes a mondott időben skarlátban szenvedett és február hó 11. napján ápolás végett kórházba szállíttatott. Ez a tényállás nincs megtámadva. Az a kérdés, hogy a felperes ügyvédje — telefon utján — a betegség nemét közölté é az alperes igazgatójával? nem bír döntő jelentőséggel, s az ide vonatkozó panaszokkal foglalkozni nem kellett, mert ha az alkalmazott szolgálata teljesítésében betegség által gátoltatik, eleget tesz a köteles gondosságnak, ha a lehetőség szerint főnökének bejelenti, hogy beteg és nem jelenhet meg a munkahelyen, de a betegség nemét tüzetesen megjelölni annál kevébbé köteles, mivel az orvosi szakismerettel nem rendelkező beteg meg sem állapíthatja, hogy a fennforgó kórjelenségek minő betegségre mutatnak. Egyébként az alperes perbeli kifogásának lényege az, hogy felperes — előző időben — betegség czímén többször kimaradt az üzletből, holott komoly baja nem volt és csak nyugdíjaztatását akarta gyakori kimaradása által kierőszakolni, minek folytán alperes már nem adott hitelt a felperes betegségére vonatkozó bejelentésnek. Ezt a kifogást a felebbezési bíróság helyes jogi alapon mellőzte, mert az ipartörvény 94 §. b) pontjának abból a rendelkezéséből, mely a főnököt a segédnek egy egész napon át tartó igazolatlan szünetelése esetén jogosítja fel szolgálati szerződés azonnali felbontására, önként következik, hogy a főnök mielőtt ezt tenné, tartozik a segédnek alkalmat adni arra, hogy kimaradását igazolja, tehát alperes is, ha a felperes bejelentésének valósága iránt bármi okból kételyei voltak, csak a betegség igazolását követelhette volna, de nem volt joga a nélkül felperes elmaradását puszta feltevés alapján igazolatlannak tekinteni s felperest a szolgálatból azonnal elbocsátani. A kereset elutasítására az a körülmény sem vezethet, hogy felperes az alperesnek a per folyama alatt tett s az l/E) alatti levélben foglalt egyességi ajánlatát el nem fogadta, mert bár alperes nagyobb összeget ajánlott fel, mint a mit felperes a perben követelt, de a teljesítés visszautasítása a követelés megítélését nem gátolhatja, csak a kamat és perköltség szempontjából bírhatna jelentőséggel. Azonban a felperest a teljesítés elfogadásában késedelem nem terheli,