Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapesti kir. ítélőtábla. 88 által megszűnik, nem igazolja. Ugyanazon törvény 157. §-ának e) pontja a tilalom megszegését pénzbüntetéssel sújtja. Felperes pedig az irányadó tényállás szerint a szolgálati szerződés megkötésekor tudta, hogy alperes más czégnél még alkalmazásban áll s minthogy a szolgálati szerződés megkötésétől, az 1909. évi augusztus hó 17. napjától a munkábalépésre kitűzött határnapig, 1909. évi szeptember hó 1. napjáig a felmondásra törvényileg megszabott legrövidebb 15 napi határidő sem esett közbe, holott a felebbezési bíróság meg nem támadott döntése szerint alperes előbbi munkaadójánál is mint fontosabb teendőkkel megbízott segéd volt alkalmazva, s a felperes őt ugyanilyen munkakörre fogadta fel, ezeknél fogva felperesnek azt is tudnia kellett, hogy a szerződés megkötésétől a munkába lépésig elegendő idő nem lehet a felmondásra. Ily körülmények közt a törvény idézett rendelkezéseinél fogva felperes a szolgálati szerződés megkötése előtt tartozott volna alperest annak igazolására felhívni s kellő igazolás hiányában alkalmas módon meggyőződést szerezni, hogy alperes szolgálatát felmondotta-e? vagy jogosítva van-e felmondás nélkül a szolgálatból kilépni. Azonban ezt felperes a tényállás szerint nem tette s alperes csak állította, de mivel sem igazolta, hogy előbbi állásának elhagyása nem ütközik akadályba. A felebbezési bíróság ennek ellenére nem tartotta a szerződést megtámadhatónak s ezt a meggyőződését azzal indokolta, hogy alperes a szerződés megkötésénél a felperest megtévesztette és így saját jogellenes eljárásából nem meríthet jogot a szerződés megtámadására. Ez a jogi álláspont azonban alperesre nem alkalmazható : mert az idézett t.-cz. 90. §-a ellenére kötött szerződés jogellenessége nemcsak abban a körülményben rejlik, a mire nézve a felperes a felebbezési bíróság felfogása szerint megtévesztetett, hanem abban az esetben is, ha alperes állította, hogy neki felmondása nincs, felperes is jogellenesen járt el, midőn alperest a törvényes tilalom ellenére a korábbi munkaviszony megszűnésének igazolása nélkül fogadta szolgálatába. Ennélfogva felperes, ki a törvényes tilalmat megszegte, a tiltott szerződés alapján jogokat nem érvényesíthet. A kereseti kötbér tehát az ítéletben megállapított tények alapul vételével sem illetheti meg a felperest, miért is mellőzve a tényállás ellen felhozott panaszok méltatását, a megtámadott Ítélet megváltoztatása mellett felperest alaptalan keresetével el kellett utasítani. 6*