Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)
68 Budapesti kir. ítélőtábla. 42. Idegen telken történt építés esetében az építmény lebontásának kérdése. Építési szabályrendelet megtartásának befolyása a felek magánjogi viszonyaira. (1912 márcz. 22. 1911. G. 645. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Felperes keresetében azt adta elő, hogy alperesek részint az ő kizárólagos tulajdonában álló, részint a közös tulajdonául szolgáló telekrészre építettek. Annak a kérdésnek eldöntésénél, vájjon felperes az épületrészek lebontását követelheti-e, a fennforgó esetben irányadó, vájjon alpereseket a túlépítésnél szándék vagy súlyos gondatlanság terheli-e. Az a körülmény, a mire felperes súlyt kiván helyezni, hogy ő az építkezés idején távol volt, nem perdöntő, mert ha távolléte tette is lehetetlenné, hogy a túlépítés ellen addig tiltakozhatott volna, a mig a túlépítés abbanhagyása aránytalanul nagy költséggel vagy értékveszteséggel nem járt, ebből jogilag nem vonható következtetés arra, hogy az építkezés lebontását utóbb követelheti* mert az érvényes anyagi jogszabályok értelmében csak az említett időhatáron belül tényleg megtörtént tiltakozásnak van jogi hatálya, mellékes levén, hogy a tiltakozás elmulasztása körül vétkesség terheli-e vagy nem a szomszéd tulajdonost. A kir. törvényszék akkor, midőn megállapította, hogy alpereseket a felperes kizárólagos tulajdonában állott ingatlanrész beépítésénél rosszhiszeműség nem terheli, nyilván azt kívánta megállapítani, hogy őket a túlépítésnél szándék vagy súlyos gondatlanság nem terheli. Ámde ez a megállapítás szabályszerűnek nem tekinthető. Az építési szabályrendelet rendelkezésének be- vagy be nem tartása ugyan rendszerint nincs befolyással a felek magánjogi viszonyaira, ámde annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy alpereseket súlyos gondatlanság terheli-e, jelentősége lehet a felperes részéről vitatott annak a körülménynek, hogy alperesek az érvényes építési szabályrendelet megsértésével elmulasztották az építési engedelem kérését, ha ugyanis ezt a kérelmet előterjesztik, abban az esetben az összes érdekeltek meghallgatandók levén, a helyszíni eljárás alkalmazásával megállapítást nyerhetett volna, hogy mely határvonalig építkezhetnek alperesek jogosan s így a
