Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

5s Budapesti kir. ítélőtábla. Ez a szabály különben a K. T. 410. §-ának rendelkezésével megegyez s így tárgytalan az a támadás, hogy a vasutak a k. törvénynek a fuvarozó kártérítési felelősségére vonatkozó intézkedéseit saját előnyükre nem módosíthatják. Az a körülmény pedig, hogy az árú súlya a kiszolgáltatás alkalmával meg nem állapíttatott, az alperes felelősségén s a bizonyítási teher kérdésén mit sem változtat, mert az ü. szab. 68. §-ának (8.) pontja értelmében a vasút csak a fél kívánságára tartozik az árút a kiszolgáltatás alkalmával utánmérlegelni, de felperes nem állította s az iratokban egyébként sincs adat arra, hogy felperes az utánmérlegelést követelte volna. A felebbezési biróság a kihallgatott tanuk és a felperes vallomása alapján valónak fogadta ugyan el, hogy az árú becsomagolására használt útikosár az átvételtől a hiány felfedezéséig csukott állapotban és zárt helyen, a felperes lakásán őriztetett s a kosár kulcsa a felperes nejénél volt, ki csak közvetlenül a hiány felfedezése előtt érkezett meg Miskolczra, lakóhelyére. Azonban a felebbezési biróság kiindulva abból a nem vitás tényből, hogy a kosáron külerőszaknak nyoma nem mutatkozott, arra a következtetésre jutott, hogy a hiányzó árút a zárt tartályból álkulcs segélyével a felperes lakásán épúgy kivehették, mint a szállítás alatt. Ez a következtetés pedig az okszerűséggel nem ellenkezik s így a felebbezési biróság jogszabálysértés nélkül tekintette bizonyítatlannak, hogy a hiányzó árú a fuvarozás alatt veszett el. 36. Ha a jelzálogos követelés egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant is terhel, a hitelező az árverés alá került egy vagy több egyetemleges zálogtárgy vételárából követelésének akár egészben, akár részben kielégítését követelheti s az, hogy követelését az elárverezett ingatlan vételárára nem soroztatja, nem zárja ki követelésének az akkor árverés alá nem került más egyetemleges zálogtárgyból egészben való kielégítését (1912 febr. 16. 1911. G. 591. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az alól az általános érvényű jogszabály alól, amely szerint a hitelező egyetemleges zálogok fenn-