Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)
é>4 Budapesti kir. ítélőtábla. Az a körülmény, hogy a fél oly útirányra kívánja az alkalmazott díjszabásnál olcsóbb díjszámítás utólagos alkalmazását, amely útirányon az az árú tényleg nem szállíttatott s csak nagy kerülővel volna szállítható, nem lényeges azért, mert a fél az Ü. Szab. 61. §-ához tartozó VI. póthatározmány értelmében az ott megszabott korlátok közt a legolcsóbb díjszámítást utólag is igényelheti, s az útvonal hossza, valamint az a körülmény, hogy a szállítás nem azon az útvonalon történt, melyen az elszámolás kívántatik, magában véve nem zárja ki az olcsóbb díjszámítás utólagos alkalmazását s ilyen szempontból az alperes nem is tett a kereseti igény ellen kifogást. A felebbezési bíróság idevonatkozó ténymegállapítása ellen felhozott panaszokkal tehát foglalkozni nem kellett. Ezek előrebocsátása után a kir. Ítélőtábla már csak azt a lényeges kérdést tartva szem előtt, hogy a szóban forgó nyomdahibából annak helyesbítéséig hárult a vasútra felelősség? a felebbezési biróság jogi döntését helyesnek találta. A kihirdetett díjszabások ugyan visszahatólag meg nem változtathatók, de tévedések esetében a díjszabásokra, mint a vasútnak a fuvarozási szerződést kiegészítő nyilatkozataira is áll az az általános magánjogi szabály, hogy lényeges tévedés miatt a szerződési nyilatkozatok megtámadhatók, ha a másik fél az ügylet megkötésénél a tévedést felismerhette. Az F/F. alatt csatolt díjszabás vonatkozó díjtáblázatából pedig első tekintetre észlelhető s nem szakértő által is nyomban felismerhető, hogy oly útvonalakra is, melyek a perben szóba jövő Zwardon—Vágsellye útvonalnál jóval rövidebbek, az alkalmazni kivánt 1. külön díjszabás díjtételei sokkal magasabb összegben vannak megállapítva, mint ugyanazon 1. külön díjszabásnak a Zwardon—Vágsellye viszonylatnál előforduló 29 filléres díjtétele, továbbá míg a kérdéses díjtáblázatban előforduló összes többi viszonylatokban az 1. külön díjszabás díjtétele jóval magasabb, mint a 2. és 3. külön díjszabásokra megállapított díjtételek, addig a Zwardon Vágsellye viszonylatnál az l, külön díjszabás 29 f díjtételeivel szemben a 2. és 3. külön díjszabás díjtétele 81, illetőleg 65 fillérben van megállapítva. Már pedig, ha a díjképzésnél különböző s a díjszabásból ki nem tünő szempontok játszanak is szerepet, de egyazon díjszabás alá sorozott összes viszonylatokra a díjtételek csakis ugyanazon szempontok és egységdíjak alapul véelével képezhetők, tehát